Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején
ban pedig a földmunkások próbálkoztak már negyedszer létrehozni helyi csoportjukat. 109 A földmunkások csoportja volt a legnépesebb, már az alakulásnál 100 tagjuk volt. Alakulásukat különböző formai okokra hivatkozva háromszor megakadályozták. Az ideiglenes működési engedély megtagadása ellenére is tevékenykedtek. Tagságuk jelentős részben azonos volt a feloszlatott Munkás Önképző Kör tagjaival. Az önképző kör által szervezett „népgyűlések" hivatalos körökben még 1907-ben is kísértettek, mert az engedély megtagadásának egyik titkos oka volt, hogy a Szociáldemokrata Párt szónokainak ne legyen lehetőségük előadások tartására. A szakszervezeti mozgalom, ha nem is olyan tömegekkel, mint az iparosodottabb vidékeken, de minden akadályozás ellenére létezett. Előadásokat azonban nem csak az egyes szakegyletekben, hanem a helyi Szociáldemokrata Párt irányításával is tartottak tudományos és politikai témákban egyaránt. 110 Nagy jelentőségű volt 1912-ben a Munkás Otthon megalapítása. Létrehozását a szakegyletek találkozó helyén — Kossuth utcai Fridt vendéglő —, a Szociáldemokrata Párt szervezésével nyilvános gyűlésen határozták el. A szokásos huzavona után 1912-ben engedélyezték működésüket. 111 Alapszabályuk teljes egészében művelődési célokat tartalmazott, és megegyezett az 1899-es már idézett Munkás Önképző Egylet céljaival. Előrelépést jelentett a 4. §., amely szerint „minden munkás és munkásnő, kisbirtokos, kisiparos és kereskedő . . . aki legalább 18. életévét betöltötte" tagja lehet az otthonnak. Lehetőséget kívántak teremteni minden munkásnak, de főleg minden szervezett munkásnak a közös művelődésre, szórakozásra, gyűlések tartására. A Munkás Otthonban tartotta alakuló gyűlését a földmunkások szakegylete. A megalakulást a Szociáldemokrata Párt és a Munkás Otthon egyaránt segítette. Elfogadták a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének alapszabályait, amelynek értelmében a főleg anyagi érdekvédelem biztosítását a műveltséget emelő eszközökkel is segíteni kívánták. 112 Ilyen eszközök voltak: a szakoktatás, előadások, felolvasások, vitaülések tudományos és közgazdasági kérdésekből, olvasószoba és könyvtár fenntartása, dalkar és zenekar alakítása, szaklapkiadás. Ugyancsak a Munkás Otthonban tartották alakuló ülésüket a cipész és csizmadia munkások és munkásnők 1911-ben. Alapszabályuk érdekessége, hogy részletesen közölték a könyvtár használatának feltételeit. 113 109 Б—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai: 3353/1907. sz. 488/1905. sz., 2588/1906. sz., 3426/1906. sz., 6154/1907. sz. 110 B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai: 1593/1908. sz. 111 B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai: 3657/1911. sz. 112 B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai: 1534/1912. sz. 113 B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai: 6383/191 1. sz.