Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején
veszélyeztető bármely eljárás észleltetpék, az ily munkás-egyesület működését saját hatáskörében ideiglenesen haladéktalanul függessze fel, s ezen intézkedésről a kormányhatóság végleges döntése céljából hozzám az ezen felfüggesztést követő vizsgálatra vonatkozó iratokkal kellően kiegészített jelentést tegyen. Végül elrendelem, hogy az ily munkás-egyletek vezetését és működését a hatóság minél sűrűbben vizsgálat alá vegye, s hozzám az eredményről minden félév végén jelentést tegyen." Ugyanakkor nagy jelentőségű volt, hogy a munkás szakegyletek belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályai jogilag is biztosították a külön rendőrhatósági engedély nélküli tanfolyamok, tudományos felolvasások rendezését. Elsőként 1904. augusztus 28-án nyilvános gyűlésükön az építőmunkások határozták el, hogy megalakítják a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége kiskunfélegyházi csoportját. A gyűlésen Gorba Sándor az országos szövetség képviselője ismertette az egyesülés szükségességét, elmagyarázta az alapszabályt. Első alkalommal a polgármester — formai okokra hivatkozva —itt is megakadályozta a helyi csoport működését, az országos szövetség fellebbezésére azonban a belügyminiszter megsemmisítette a jogsértő határozatot. 107 Az építők szívósságát bizonyítja, hogy már a felfüggesztés alatt újjáalakultak 50 taggal, erre azonban mint utólag kiderült, nem volt szükség. A nyugalom nem tartott sokáig. Feljelentés alapján 1907. július 9-én a polgármester ismét feloszlatta a szakegyletet, s bár szinte azonnal — 1907. július 28-án újjáalakultak, mivel a feloszlatott és az új egylet tagjai azonosak voltak a működést az alispán nem engedélyezte. 108 December 1-én itt is sor került az árverezésre, természetesen ismét a könyvtár kivételével. A 70 kötetből álló könyvtár kötetei néhány népszínműtől eltekintve a szocializmus irodalmát képviselték. Marx és Engels műveiből 36 füzet volt, több mint az egész állomány fele. Az árverés megtartása ellenére a szakegylet illegálisan tovább működött. Az országos szövetség fellebbezésére 1910-ben ,,mert a hatósági jelentés szerint a helyi csoportnak a megalakulás bejelentése óta ideiglenesen folytatott működése kifogásra okot nem szolgáltatott" a 60.103/1910-es belügyminiszteri határozat az 1907. július 9-i újjáalakulást visszamenőleg jóváhagyta. A többi szakszervezet megalakulása és tevékenysége nem volt ilyen zaklatott. Az építőket a vas-és fémmunkások szakegyletének megalakulása követte 1904. december 28-án, 1906-ban a Magyarországi Vasúti Munkások Országos Szövetségének és a Molnárok és Malommunkások Országos Szövetségének helyi csoportjai alakultak meg. Az ácsok 1908 januárjában egyesültek, májusion Б—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv, iratai: 4(510/1904. sz. 108 TJ. o.
