Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

lemző az egyesület működésére, liogy nemcsak felolvasásokat szerveztek. Tervezték az analfabéták oktatását is, de erre már nem kerülhetett sor. A rövid életű munkásművelődési kör megszüntetésével csak ideiglenesen sikerült művelődési és egyesülési törekvéseiket megakadályozni. Ebben az időben már egymás után alakultak az egyes szakmák szakegyletei, ahol a szakmai érdekvédelem mellett a munkások műveltségének emelésére, szaklapok járatására, könyvtár felállítására különös gondot fordítottak. Az 1900-as év után alakuló munkás szakegyletek központi irányító szervük, az országos szakmai szövetségek által kidolgozott alapszabályok alapján működtek. Az országos szakegyeletek helyi csoportjainak megalakítása legtöbbször nem ment zökkenésmentesen. A munkások egyesülését, felvilágosítását minden eszközzel igyekeztek akadályozni, hiszen a jogait ismerő, művelt munkás veszélyeztette a kialakult parasztpolgárság érdekeit, a korábban egyértelmű gazdasági és politikai hatalmát. A kormány és a helyi hatóságok ellenőrzési jogkörét a 2219/1898. számú belügyminiszteri rendelet kibővítette: ,, . . . a törvényhatóság kötelességei közé tartozik — írja —, hogy tudatában ama veszélynek, melyet a laza ellenőrzés maga után vonhat, ezen munkás-egyesületek működését kettőzött figyelemmel kísérje, és főgondját képezze, hogy az ilyen egyesület az alapszabályokban kitűzött céltól eltérve, a törvényes rendet veszélyeztető izgatás szervezetévé ne váljék. — Ezen hatósági ellenőrzés hatályosabbá tétele céljából láttam jórészt szükségét annak, hogy a f. évi február 26-án 1136. eln. sz. alatt kelt belügyminiszteri rendeletben említett szabályok ellenére való alakulását, illetőleg alakítását az ekként alakult vagy szabályszerűen létrejött, de jogérvényes határozattal feloszlott vagy felfüggesztett egylet vezetésében, gyűlésében vagy bármiféle működésében való részvételt kihágásnak minősítsem; úgyszintén ezen szempontból kívánom, hogy az alakuló munkásegyletek alapszabályainak keretébe oly határozmányok illesztessenek be, melyek a hatóság részére az egyesület működésének hatályos ellenőrzésére vannak hivatva szolgálni. így az ilyen egyesületi alapszabályzatba való felvételét kívánom oly határozmányoknak, melyek szerint a hatóság az egyesületi gyűlésekre az egyesületeknek mindenkor bejelentendő helységeibe bármikor szabad bemeneteli, a gyűlések jegyzőkönyveibe, az egylet pénzkezelésébe s összes irataiba bármikor betekintési s általában általános ellenőrzési joggal bír oly irányban, hogy az egyesület működése az alapszabályoknak megfelelő-e ? Miután pedig feltétlenül szükséges, hogy az ellenőrzés folyamán észleltekből kifolyó intézkedések gyorsan vitessenek keresztül, hogy a megtorló eljárás késedelemmel ne járjon, kötelességévé teszem a törvényhatóságnak, hogy minden olyan esetben, midőn az alapszabályzati céloktól eltérő, az állam vagy az egyesületi tagok vagyoni érdekeit