Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

téren folytatott ellenakcióval és néhány gazdasági intézkedéssel kívánta megvalósítani. Művelődési téren ingyen oktatást, a munkásköröknek a „törvény keretén belül, s megfelelő ellenőrzés mellett való" engedélyezését és népkönyvtárak felállítását javasolta. Az ellenőrzés lehetőségét eddig is jogszabályok biztosították, hiszen az egyesületek csak a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabály alapján működhettek. Az 1394/1873. számú belügyminiszteri körrendelet szerint: „Azon tényezők közt, melyek alkotmányos államban a nyilvános életre kiváló befolyást gyakorolnak, alig létezik hatályosabb, mint az egyesülés, mely a közélet ébresztése és fejlesztése által azt nagy mértékben mozdítja elő, az ezen üdvös működéssel való visszaélés azonban veszélyezteti nemcsak ezen cél elérését, de veszélyessé válhat magára az államra is„. Az 1508/1875. számú belügyminiszteri rendelet tette lehetővé a 40 napos határidő után a működés megkezdését: „. . .minden vezetésem alatt álló minisztériumnál bejelentendő egylet megkezdhesse ideiglenes működését 40 nappal alapszabályainak a minisztériumba lett beérkezte után, ha ez idő alatt azokra észrevétel nem tétetett. . .az egylet véglegesen megalakítottnak csak akkor tekintetik, ha szabályosan felterjesztett alapszabályai a kormány láttamozásával elláttattak. „Ezt szigorította az 1136/1898. számú belügyminiszteri rendelet, mely a fentiek ellen vétőket 15 napi elzárással vagy 100 Ft. bírsággal büntette. Vigyázni kellett tehát a körök céljának megjelölésénél. Ezért gyakran a már máshol elfogadott alapszabályt nyújtották be. A századfordulón Félegyházán ismét fellendülő szervezkedésnél is ezt tapasztaltuk. 1899. szeptember 24-én 800 fős tömeg népgyűlésen határozott egy munkásképző egylet alakításáról. Október 25-én már a polgármester továbbította benyújtott alapszabályukat az alispámhoz, azzal a megjegyzéssel, hogy nem látja szükségét Félegyházán munkás egylet alakításának. Később a szűkszavú véleményezést bővebben is kifejtette. Attól tartott, hogy felvilágosítás és oktatás helyett, mint azt az alapszabályban írták, a titkos cél a munkások felbujtása lesz. Ez szerinte a még romlatlan gazdasági munkások között elégedetlenséget szított volna, másrészt könnyen kapcsolatot teremthettek volna más városok munkásaival, írta, mely kapcsolatot ellenőrizni igen nehéz. Ugyanakkor tényként állapította meg azt is, hogy a városban olyan egyesület, ahol a munkások is művelődhetnének, nincs.

98 Kifogásolta az egylet vezetőségének személyi összetételét is. Az alapszabály, melyet Szombati Balázs ideiglenes elnök és Udvardi Sándor ideiglenes jegyző adott be, lényegében megegyezett az orosházi Munkás Kör 1890-ben már jóváhagyott alapszabályaival, az viszont budapesti mintára készült. Célkitűzése: „Tagos B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iralai Ш37/1899. sz.