Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

jait felvilágosítás és oktatásban részesíteni, köztük a tudomány és művelődés, nemkülönben a társalgási szellemet fejleszteni és előmozdítani."

99 Eszközeik a megvalósításhoz : hasznos és népszerű könyvek olvasása, esetleg kiadása, valamint az előbbieknek az egyletből való kikölcsönözése, felolvasások tartása, olvasószobák alakítása, társas mulatságok, hangversenyek, ünnepélyek. Közművelődési céljaik ellenére a polgármesteri vélemény hatására működésüket a Belügyminisztérium nem engedélyezte. Az elutasítást követően szinte azonnal újabb akciót kezdeményeztek. 1900. június 10-én ismét nyilvános gyűlésen határoztak a megalakulásról és az alapszabály módosításáról. Az egylet célja a következők szerint alakult: ,,. . .alkalmat szolgáltatni a tagoknak, hogy hasznos és népies tudományos modorban tartott valamint szórakoztató olvasmányokhoz jussanak, a művelt társaséleti élvezeteket megszerezhessék és ezek által művelődésüket és szellemi haladásukat előmozdíthassák."

100 A változtatás ellenére a polgármester a korábbival teljesen megegyező, a jóváhagyást ellenző kísérő levéllel küldte tovább a hozzá beadott alapszabályt. Az eredmény elutasítást tartalmazó belügyminiszteri leirat lett. Indoklás: ,,. . .az egylet alakításában résztvett egyének nem nyújtanak elég biztosítékot az iránt, hogy az alapszabályban körülírt céltól el nem térő működést fejtenek ki, sőt ellenkezőleg kétségtelennek látszik . . . más célt szolgálni hivatott egyesület létrehozására irányult leplezett kísérlet forog fenn."

101 Harmadik kísérletük az elutasítást követően kéthónapos szünet után következett. A még mindig Szombati Balázs vezetésével összeállított alapszabályba most az anyagi érdekvédelem is belekerült, díjmentes munkaközvetítés formájában. Ezzel a változtatással még erőteljesebb ellenzést váltottak ki, a polgármester szociális mozgalomra gyanakodott. A belügyminiszter országos tapasztalataira hivatkozva, amely szerint a munkások művelődési egyesületei csupán fedőszervek, ismét elutasította a jóváhagyást. Szombatiék ezután sem adták fel a reményt, s végül negyedik próbálkozásra 1903. március 3-án megtörtént a legalizálás. Az új egyesület neve : Általános Munkás Önképző Egylet lett. Céljaik megegyeztek a második alapszabályban foglaltakkal, tehát részben engedményt tettek és lemondtak az anyagi érdekvédelemről, tisztán művelődési célokat fogalmaztak meg.

102 Rövid ideig tartó működésük alatt műkedvelő előadásokat, mulatságokat, felolvasásokat rendeztek. Tartott körükben előadást Bokányi Dezső és Weltner Jakab is. 99 TJ. O. 100 TJ. O. 101 ü. o. 102 B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hivatal iratai: 3134—1904. sz.