Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

ostromállapotot rendelet el. A csendőrség Félegyházán is megfigyelés alatt tartotta a szerveződő Munkás Kör vezetőit. A munkások közül 48-at titkos gyűlésezés vádjával letartóztattak és 2—2 forint bírságra ítéltek. Vezetőjüket és egyben felolvasójukat Gajzer Gerőt a város területéről kitiltották.

96 Május 6-án a Félegyhazi Hírlapban is megjelent Földvári István Pest vármegye alispánjának körlevele melyet a főszolgabírókhoz, polgármesterekhez és rendőrkapitányokhoz intézett: „Felkérem . . „hogy a legéberebb figyelemmel őrködjenek afelett, hogy becsületes népünk nyugalmát hamis próféták meg ne zavarják ; tartsák szem előtt, hogy :»principiis obsta, sero medicina paratur <к (A bajt csírájában kell elfojtani, mert azután késő az orvosságot készíteri). Nem elég a puszta erély, nehéz viszonyok közt okosság és tapintat vezesse eljárásukat. Ha reményeimben mégis csalódnám, s zavargások merülnének fel, és csillapító szavaik eredményre nem vezetnének, gondoskodjanak elegendő karhatalomról, nehogy a nép a hatóság csekély erejének láttán vérszemet kapjon. Nekem pedig az esetleg felmerülő zavargásokról azonnal távirati jelentést tegyenek, részint a nagyobb katonai erő kiküldése végett, részint azért, hogy a helyszínen személyes megjelenésemmel is elősegítsem a baj elfojtását." Pár nap múlva az április 26-i belügyminiszteri rendeletre hivatkozva, a megye területén betiltott minden munkásfelvonulást, tüntetést és gyűlést. A földmunkásmozgalmak létrejöttének okait nem a társadalmi, gazdasági ellentmondásban, hanem általában az ország mezőgazdaságának súlyos helyzetében látták „mely egyaránt nyomja gazdát és munkást" •— írta Rubinek Gyula Parasztszocializmus című művében. Hasonló szemléletű cikkek jelentek meg a helyi sajtóban is. A Félegyházi Hírlap cikkírója szerint: „A félegyházi mezei munkás helyzete . . . összehasonlítva a zabkenyéren tengődő tót munkás és a kukorica málén élődő székely és oláh vagy délvidéki favágó horvát és bosnyák állapotaival, higyék el nekem, a félegyháziak paradicsomi állapotban vannak. . .", majd mintegy figyelmeztetésül a nacionalista eszmék által szított ellentétekre, és kenyérféltésre alapozva fenyegetően teszi hozzá: „. . .gondolják meg azt is, hogy ha felcsigázzák a munkabéreket, egy táviratba kerül és egész csapat tót és oláh munkás örömmel jön ide, ahol egy havi munkájáért egész évi kenyerét megkeresheti."

97 A gazdasági bajokon nem segíteni, csupán beletörődésre inteni szándékozott. Az Alföldön lezajlott mozgalmak központjai a munkáskörök voltak, ezért Rubinek a már említett művében a megmozdulások leszerelését ideológiai 90 A „Népszava" = Félegyhazi Hírlap 1894. április 22. (XII. évf. 17. sz.) 97 A félegyházi szociális kérdéshez = Félegyházi Hírlap 1894. máj. 13. (XIT. évf. 20. sz.)