Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

céljának maradéktalanul megfelelt. Harcolt az analfabétizmus felszámolásáért. Kezdetben külön felolvasót kellett tartani, aki a hírlapokat felolvasta, de 15 évi fennállása után már nem volt olyan tagja, aki nem maga olvasta volna a napilapokat. A könyvtár forgalma is örvendetesen növekedett.

41 A kaszinóval ellentétben a Népkör élénken bekapcsolódott a város közéletébe. A kör működését a szervezetben kialakult kulturális ós politikai munka határozta meg. 1871-ben már 1223 kötetes könyvtáruk volt. Később tagjainak száma csökkent, az egylet vagyonosodott, és Szerelemhegyi Tivadar, Félegyháza első monográfiaírója szerint, ,,a zavargóbb elemektől megtisztult . . ."

42 Azt viszont ő is elismeri, hogy hézagpótló közművelődési egyesület volt. A népkörnek 25 éves fennállása után 113 tagja volt. 1885-től Holló Lajos ügyvéd vezette, aki itt kezdte politikai pályafutását, és később 1887-től mint a Függetlenségi Párt jelöltje országgyűlési képviselő lett. Irányítása alatt azt az elvet vitte tovább, hogy a körben minden politikai nézetkülönbség ellenére helyet kapjanak és barátságosan megférjenek a különböző rétegek. A jubileumi közgyűlésen lemondott tisztségéről, új elnöknek Molnár István polgármestert választották. A tagság vagyosodása, a polgári és kispolgári réteg túlsúlya lett jellemző a körre. A megfon tolva haladás, csend és nyugalom hívei voltak. Kifelé ellenzékiek, de valójában a hagyományokhoz ragaszkodó irodalompártoló társaság volt. 1894-ben már mint a minden politizálást kerülő polgárság veterán kaszinóját említik.

43 Taglétszáma viszonylag állandósult. Egy 1906-os nyilvántartás szerint tagjainak száma 170. A Népkör, melyet egykor oly pezsgő élet és széles körű társadalmi befolyás jellemzett, megkezdte agonizálását, mely elvezetett az 1912-es megszűnéshez. Az okot a helyi sajtó a haladásra való képtelenségben, a politika kizárásában látta. Megszűnése lényegébon csak formai volt, hiszen mint Függetlenségi Népkör azonnal folytatta tevékenységét. Az új alapszabály szerint az addig külön szervezet alatt álló 48-as Függetlenségi Párt belépett a most már Függetlenségi Népkörbe, s így sikerült azt újból feltámasztani. A helyi politikát irányító közbirtokosság ellensúlyozására alakult a meglevő két egyesület mellé 1880-ban a 48-as Olvasókör. Mivel a Társalgó Egylet és a Népkör távoltartotta magát a politizálástól a 48-as Olvasókör fogadta be azokat, akik a politikai és az egyesületi életet nem kívánták egymástól elválasztani. A kör szervezése és alapszabályának jóváhagyása 41 SZERELEMHEGYI Tivadar: Kis-Kun-Félegyháza monográfiája. Nagykörös. 1882. 42 TJ. 0. 43 Félegyhazi Nagy Képes Naptár 1894. 44 Megszűnt a Népkör = Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó 1912. május 12. (XXX—XVIII. évf. 19.