Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

közel egy évig elhúzódott. A Kocsis Sándor ideiglenes elnök — foglalkozása csizmadiamester — által felterjesztett alapszabályt csak háromszori módosítás után hagyta jóvá a Belügyminisztérium. Ténylegesen 1880. szept. 5-én engedélyezték a 48-as Olvasókör alapszabályát.

45 Maga az elnevezés ismert volt már az Alföldön. Elsősorban a földmunkások használták annak az intézménynek a megnevezésére, amely egyetlen politikai és kulturális szervezetüket jelentette. Az olvasókörökben, így a félegyháziban is a népművelési munka és a politikai tevékenység összeforrt. Az engedélyezett egyesület tagsága főleg iparosokból, földművesekből és a hozzájuk csatlakozott néhány értelmiségiből és diákból állt. Egyre erélyesebben hangoztatták a 48-as párt eszméit, míg 1885. július 12-én kelt feljelentés alapján, melyet Tarjányi Lajos árvaszéki iktató tett, az olvasókört feloszlatták.

46 Tarjányi feljelentésében arra hivatkozott, hogy az egylet az alapszabálytól eltérően politikai tevékenységet folytatott, nevezetesen a 48-as párt jelöltje mellett korteskedett. Szerinte „Ezeknek a szellemi proletároknak egyedüli céljuk volt a város inteligenciáját a folyó év június 27-én megejtett tisztújítás alkalmával a hivatalokból kiszorítani és a nép által oda magukat be választatni."

47 Bizonyítékként mellékelt egy listát a 48-as párt jelöltjeiről, akik mellett az olvasókörben korteskedtek. A listát tanulmányozva azonnal kiderült, hogy a feljelentőt személyes sértődöttség vezette. A Belügyminisztérium elrendelte, hogy a vizsgálatot Huszka Dezső városi tiszti ügyész végezze el. Az ügyész a kör helyiségében talált választói névjegyzékek, szavazócédulák, vörös tollak, valamint a jegyzőkönyvek és vallomások alapján igazolva látta a feljelentést. Megállapította, hogy a körben pártértekezleteket tartottak, gyűléseiken politikai természetű kérdéseket tárgyaltak, fölösleges jövedelmüket pártcélokra használták.

48 Bizonyítást nyert, hogy a kör eltért az engedélyezett alapszabálytól, mely szerint az egyesület célja, „illedelmes társalgás, hírlapok, közgazdasági és más könyvek megszerzése és olvasása, illetőleg tanulmányozása által a szellemi művelődésnek oly fokára törekedni, hogy a kör tagjai műveltség tekintetében más államok polgáraival egy színvonalon állhassanak."

49 A feloszlatott egyesület vagyonát elárverezték. A vagyonleltár fontos adatokat tartalmaz korábbi működésükről. Felsorolt tárgyaik közül Kossuth Lajos, Irányi Dániel, Csanády Sándor arcképe valamint a szabadságszoborról készült kép politikai állásfoglalásukat tükrözi. Közművelődési céljaikat 45 B—KmL. Kiskunfélegyháza Tolgm. Hiv. iratai: 1222/1885. ez. 46 TJ. o. 47 TJ. o. 48 TJ. o. 49 U. o.