Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

Szász Károly jászkun kerületi ideiglenes tanfelügyelő. Az új tanítási forma meghonosítása érdekében 1872. nov. 21-én körlevelet küldött a tanácsokhoz, melyben hivatkozott a V. K. M. 1872. nov. 28-án kiadott 26.537. sz. rendeletére.

27 Levelében kérte a tanácsot utasítsa az iskolaszéket, hogy a rendelkezésükre álló tantermeket és tanítókat díjazásért az esti órákra átengedjék, egyben az oktatás ellenőrzését is az iskolaszékre bízta. Különös nyomatékkal hívta fel a figyelmet a honvédek oktatására, ezeket — írja „külön és egyenként is fel kell szólítani." Az iskolaszék, bár névlegesen 1869-től létezett, ténylegesen működést sem a kötelező népoktatás megvalósítása érdekében, sem a 15 éven felüliek vagyis a felnőttek oktatása érdekében nem fejtett ki. Az e téren folytatott tevékenység az iskolaszéktől teljesen független volt, és Szabó Ferenc algimnáziumi igazgató nevéhez fűződött. Az 1872/73 telén szervezett tanfolyamról már többet megtudhatunk. A Jász-Kun Kerület részére 1873. február 27-én elküldött jelentés szerint: Félegyházán analfabéták oktatása nem volt, mivel arra bár oktató lett volna, jelentkező sem a polgári lakosság, sem a honvédség köréből nem akadt. Szerveztek viszont „magasabb" szintű tanfolyamot, ahol a jelentkezett 57 személyt földrajzi, természettani, hazai történelem és számvetési ismeretekre tanították. Érdekes az oktatásban résztvettek rétegződése. Az 57 „tanulóból" 36 közrendű, 13 kézműves, 4 húsvágó, 1 kereskedő, 1 földműves, 1 fuvaros és 1 földbirtokos volt. Valamennyi tanuló férfi és polgári személy volt, mivel a honvédek közül többszöri felszólításra sem akadt jelentkező. Az állami támogatás elapadása után Bajáki János tanító az elért eredményen felbuzdulva 1874 telén munkadíj nélkül 20 felnőttet írásra és olvasásra tanított. Fáradozását az iskolaszék jegyzőkönyvi elismeréssel jutalmazta. 1874-től hosszú ideig nem található nyoma a felnőttek intézményes, szervezett iskolai keretek között folyó oktatásának. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1875-ben rendelettel szüntette meg a felnőttoktatás anyagi támogatását. Trefort minisztersége idején nem csak szervezeti, hanem tartalmi változás is történt.

28 Az iskolán kívüli oktatás fő tendenciáiban a feltörekvő munkásmozgalom ellen irányult. A szabadoktatásban, a nemzeti műveltség nacionalista vonásait kihangsúlyozva, egyre inkább az uralkodó osztályok érdekeinek megfelelő világnézeti szempontok érvényesültek. Termékeny talajt biztosítottak ehhez a különböző katolikus körök, legényegyletek. Félegyházán 1874-ben hozták létre a legényegyletet az iparossegédek vasárnaponkénti oktatására. 27 B—KmL. Kiskunfélegyháza: L 36, F 1, Cs 9, Sz 81/1872. 28 FELKAI László : Neveléstörténeti kutatások a magyarországi felnőttoktatás kezdeteiről — megjelent a : Neveléstörténet és szocialista pedagógia című kötetben, Bp. 1969. 120—130. p.