Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

Városunkban is érvényesült az a tendencia, mely szerint az 1869-ben megindult közművelődési akció a népről átment az értelmiség nagy részét magába foglaló középrétegekre.,, Céljatöbbé nem a népműveltség széles körben való elterjesztése volt, hanem az értelmiség — a magyar középosztály — kulturális fajsúlyának emelése azért, hogy vele a nemzeti egység alapjául szolgáló kulturális egyesülést a magyarság és az országban lakó más nemzetiségiek között előkészítse."

29 Formáját tekintve ismeretterjesztő előadássorozatokat tartottak, melyeknek irányítását a tanítóképző és a főgimnázium tanárai végezték. Ezeket az előadásokat, korabeli nevükön felolvasásokat, többnyire egyesületi keretek között bonyolították. A felnőttoktatás története szorosan összefonódott az egyesületek történetével. A művelődés elősegítésének tendenciája érvényesült a két legrégebbi egyesületben, az 1838-ban alakult Félegyházi Társalgó Egyletben és az 1861-ben alakult Népkörben. 1882-ben a főgimnázium és a tanítóképző tanárai közösen felolvasó Egyesületet hoztak létre Zajzon Dénes tanítóképző intézeti igaz gató vezetésével. Az egyesület tagjai nyilvános előadásokat tartottak a városi polgárság számára. Az előadások témáját az előadó képzettsége határozta meg. (tematikát lásd 1. sz. mellékletben) Kilenc héten keresztül hetenként ugyanabban az időben és helyen — a tanítóképző zenetermében — tartották az előadásokat. Elsősorban a természettudomány körébe tartozó felolvasások erénye volt, hogy a szemléltetést kísérletek bemutatásával oldották meg. Időnként egy-egy ,,vándortanár" is megjelent, hogy a városháza nagytermében a közönség szélesebb rétegei számára tartson előadást.

30 Gyakran volt felolvasás színhelye a Kereskedelmi Egylet, a Gazdakör és a Függetlenségi 48-as Kör. Ezekből a programokból azonban még hiányzott a tervszerűség, témájukban összefüggés nélkül megtartott egyedi előadások voltak. Az 1890-es évektől kezdve éreztette hatását városunkban a munkásmozgalom. A nincstelen agrárproletárok és ipari munkások művelődési igényei egyre erőteljesebben jelentkeztek. Az 1891-ben bevezetett vasárnapi munkaszünet részben szabadidőt is biztosított az igények kielégítéséhez. Az egyre erősödő agrárszocialista és munkásmozgalmaktól való félelem a művelődéspolitika irányítóinak figyelmét fokozott erővel terelte a felnőttoktatás és népművelés, a munkásművelődés kérdései felé. Az Alföldön kirobbant parasztmozgalmak hatására, melynek okozója elsősorban az agrárválság volt, megszületett a hírhedt „rabszolgatörvény" az 1898. II. tc. E mellett Darányi 29 A szabadoktatás országos szervezete: az Országos Közoktatási Tanács kebelében 1907 és 1908-ban folytatott tárgyalások iratai Bp. 1908. Franklin Ny. 250. p. 30 Vándortanároknak azokat a szaktanárokat nevezték akiket a vármegyei gazdasági egyesületek azért alkalmaztak, hogy a megye városait, falvait járva ismeretterjesztő előadásokat tartsanak. 13 Bács-Kiskun megye múltjából III. 193