Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
BEZDÁN SÁNDOR Kecskemét társadalmi egyesületei a kiegyezés után (1867—1878)
Hamarosan 160 kérvény futott be számos aláírással,, köztük a kecskeméti, amelyben 1549 név élén állt Asztalos János. 36 Míg a kérvényezési, mint „törvényes útat" szorgalmazta a Szélsőbal, hogy a választókra támaszkodva a parlamentben érjen célt, addig a népi tömegmozgalomtól elidegenedett. Madarászék nem vállalták az alföldi parasztmegmozdulásokat, mert azok társadalmi követelési veszélyesebbeknek mutatkoztak annál az előnynél, amit ez az erő a függetlenségi küzdelemben jelentett. Asztalosra továbbra is a reakció politikai és hatósági össztüze zúdult. Valószínűleg valamelyik megtámadott ellenfele hívta fel a Casinot a vele való leszámolásra. 3 A politikai támadások és személye elleni rágalmak eredménytelenek maradtak, a hatósági erőszak azonban lefogta Asztalos Jánost. Röpiratát elkobozták, sajtópert indítottak ellene. A városi közgyűlés különbizottságot küldött ki ellene, később kitiltotta, s közben április 11-én a félegyházi Demokrata-kör alakulásának előkészítésekor letartóztatták. 38 Asztalost a polgári történetírás szívesen nevezte kétes egzisztenciának 39 , az uralkodó osztály számára nemcsak helyben kísértett még sokáig a „jött-ment" „hazaáruló" „izgató" osztályharcos társadalmi programja és ennek megfelelő szervezete, a demokrata-kör. 40 Letartóztatását követő napon egyesülete mérsékletebb céllal Népkörré alakult, de — akárcsak a többi mezővárosban —- az általa megformált és terjesztett népi követelések több évig késleltették a dualizmus rendszerével való megbékélést. 2. A Népkör alapszabálya és tagsága A kormány 1868. április elején országosan betiltotta a demokrata köröket. A tilalom és megtorlás egy időre visszavetette az egyleti életet, jóllehet a kiemelkedő jelentőségű kecskeméti kör szinte folyamatosan műkö36 Mikor a közgyűlés előtt Szűcs Imre városi képviselő ismertette az ügyet, a reakció vigasztalására csak ennyit tudott mondani:,, ... a másfélezret meghaladó név között azonban a hírhedt Asztalos Jánoson, mint legelső aláírón kívül még három néptanító van, de a város nagyszámú értelmisége, tisztikara és előkelő birtokosai közül egyetlenegy sincs; a 176 tagból álló városi képviselő testületből csak hatan, s a választói képességgel bíró összeírt választók közül aránylag igen kevesen." Ez igaz is volt, mert ekkor ennek a demokratikus múltra visszatekintő alföldi mezővárosnak a parasztjai közül csak a húsz holdon felüliek kaptak választójogot. 37 BKmL Kecskeméti közigazgatási iratok 10982—1885. A levélíró „proletárok rablófészkének" nevezi a várost. 38 BKmL Kecskeméti eln. ir. 1—1868 ; 2—1868; Közgyűlési jkv. 1868. április 20. ; Kitiltása április 29-én (közgy. jkv. 181. sz.) 39 Vö.: GRATZ Gusztáv i. m. 51. p. és HŐ MAN Bálint — SZEKFŰ Gyula: Magyar történet. VII. k.296.p. 40 TOLDI István: öt év története. Pest, 1872. 78. p.: A demokrata körök „adónemfizetést, földfelosztást, Ausztriától való elszakadást prédikáltak... a politikai oppositio köpenye alatt az osztálygyfllöletet szították." — Asztalos börtönéből a Román Fejedelemségbe szökött, majd hazatérési törekvése meghiúsulása miatt feleségével Belgrádban öngyilkos lett (1877).
