Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BEZDÁN SÁNDOR Kecskemét társadalmi egyesületei a kiegyezés után (1867—1878)

dött, hiszen változott névvel, Népkörként még 1868. április 12-én megalakult. A Népkör programja azonban már mérsékeltebb. Módosult a 3. §. — engedtek a 48-ból. ,,A Népkör czélja: a szabaság, egyenlőség és testvériség nagy elveinek melyek egyedül képezhetik a valódi alkotmányos élet alapfeltételeit, társulati eszmecsere útján való fejlesztése és érvényre juttatása a fennálló alkotmányos törvények határain belül, s ezáltal a nép anyagi és szellemi jóllétének előmozdítása. ' '

а A törvényes keretek hangsúlyozása — az előzmények ismeretében — talán már természetes. ,,A nép anyagi és szellemi jóllétének előmozdítása" azonban még midig meghaladja számos korabeli egyesület célkitűzését. A választmányi ülés április 26-án ismét megtárgyalta és elfogadta az alapszabályt, melyet a Belügyminisztérium július 4-én 2365. szám alatt jóváhagyott.

42 Az alapszabálynak tehát kézirati és kiadott példánya is ránk maradt. Különös jelentőségét nem a paragrafusokban, nem is az alföldi parasztmozgalom dús eseménysorozatának és a „szürke szabályrendeletek" ellentmondásában látjuk, hanem a csatolt névsorban. A kutatószerencsének tekinthető ,,név-sorozat" fennmaradása tette lehetővé a Kecskeméti Népkör tagsága és vezetősége összetételének vizsgálatát. (A táblázatot lásd a következő oldalon!) A korabeli egyleti kimutatások nem tartalmaznak foglalkozó-megjelöléseket, így a politikai tevékenységből vagy a város (község) összetételéből csak közvetve következtethetünk egy-egy kör társadalmi arculatára. A társadalmi összetétel az egyesületi tevékenység minden szférájával kapcsolatban fontos kérdés. Különösen az az 1867/68-as Asztalos-féle mozgalom centrumát jelentő kecskeméti kör esetében, hiszen ilyen intenzitású és hatókörű esemény a századvégi agrárszocializmusig nem jelentkezett hazánkban. A korábbi táblázatokból képet kaptunk Kecskemét népességének összetételére az alföldi parasztmozgalom idején. A szegényparasztok, napszámosok nagy aránya és megélhetési gondja — a tőkés gazdálkodás „lekötő", fenntartó akciói előtt (újabb puszták tagosítása, intenzív gazdálkodás, vasútépítés stb.) — érthetővé teszik számunkra e réteg társadalmipolitikai aktivitását. Önálló szervezkedésre ekkor még nem került sor, de mindenéi Bács-Kiskun megyei Könyvtár (továbbiakban: BKmK) B 51.531. A Kecskeméti Népkör alapszabályai és tagjainak név-sorozata. Kecskemét, 18(58. Szilágyi ny. 18. p. 42 O. L. BM. K—150—III—2365—1868. Minden „olvasda" tartott „panasz- és indítvány-könyvet", valamint külön fogadta el „házszabályát". Ez a 7. tizedben az 1968. október 18-i közgyűlésen történt. K. L. 1968. október 28. 3. p.