Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BEZDÁN SÁNDOR Kecskemét társadalmi egyesületei a kiegyezés után (1867—1878)

Az előző adatokkal összevetve feltűnő, hogy az össznépesség gyarapodása Kecskeméten 1850—1869 között (+9299 = 29,16%) elmaradt a tanyaiak abszolút létszámemelkedésétől (+10 301 — 239%). Az összlakosság, külterületi népesség és határ hasonló mérete, aránya a négy városban mindössze Szeged magasabb lélekszámában és Debrecen kisebb tanyásodásában mutat eltérést. (A későbbiek során módunk lesz összevetni az „egyesületesedési" mutatókat is.) A mezőgazdasági népesség összetétele Kecskeméten 1869-ben összesen Birtokos Bérlő Éves szolga | Napszámos absz. % absz. 0/ /0 absz. % absz. % absz. 0/ /0 Városi 9 216 55,3 3523 65,2 77 22,0 1435 3S,2 4174 57.3 Tanyai 7 459 44,7 1872 34, S 234 78,0 2286 61,8 3067 42,7 Összesen 16 675 100,0 5395 32,35 311 1,87 3721 22,31 7241 43,42 A mezőgazdasági keresők megoszlása jelzi azokat a társadalmi feszültségeket, melyek a különböző rétegek politikai aktivitásához vezettek. (Számunkra itt majd a birtokosok tömörülésére szolgál kitűnő példaként a Népkör föllelt tagnyilvántartása, több mint ezer név, foglalkozás megjelölésével.) Témánk szempontjából most talán elég utalnunk a birtokosok, illetve napszámosok, éves szolgák harmados (5395) —kétharmados (10 962) megoszlására, ami a parasztság tagozódásának előrehaladottságát mutatja. Jellemző a felemelkedő parasztság (egykorú helyi szóhasználatban az ,,új osztály") gazdasági súlyára, hogy 1870 körül a földeknek már 20 %-át tartotta kezében.

4 A több mint négyezer napszámos városi jelenléte különösen mindennapos gondja az uralkodó osztálynak.

5 Ugyanakkor a bérlők szerény arányánál (311 fő, 1,87 %-a a mezőgazdasági népességnek) kifejezőbb jele a tőkés gazdálkodásnak a hitelélet megindulása.

6 A mezővárosi fejlődés sajátos fokmérőjének tekinthetjük, hogy Kecskemét eredménnyel küzdött meg a XVIII—XIX. században a beköltözött 4 LAKOS Béla: Kecskemét gazdasági fejlődése. — Huszadik Század, 1913. II. 358. p. 5 Kecskemét (helyi újság; továbbiakban K), 1874. 8. 2. 4. p. — „A napszámosok pimasz magaviselete ellen nagyon sok a panasz. Ha tisztességes ember megy közéjük, a reggeli összejövetelök alkalmával fogadási szándékkal, agyon meg agyon taszigálják ... A rendőr tegye kötelességét!" 6 1867—1872 között három helyi takarékpénztár is alakult 100—200 koronás részvényekkel, 120—300 000 K alaptőkével. Paraszti kölcsönről, eladósodásról, 20—40 holdas gazdák takarékpénztári kölcsönéről a hatvanas ovek elejétől is van helyi adatunk. Sőt Nagy Pál ügyvéd takarékpénztári közvetítésre specializálódott. Vö. SZABAD György : A hitelviszonyok. = SZABÓ István szerk. i. m. II. 197—200 p.