Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

kább átváltott romboló cselekvésbe. Kövekkel, dorongokkal, botokkal bezúzták a városháza összes ablakait s a városháza kapuját összetörve behatoltak a városházára. Az eseményeket hűen visszaadó krónikás cinikusan megjegyezte, hogy ebből az esetből a locsolkodó bámész gyerekek sem maradhattak ki.

214 Az udvarra behatolt nép ezután a városháza folyosóján őrt álló katonaságot kezdte szidni és kövekkel dobálni és követelte egyre hangosabban Asztalos János szabadonbocsátását. A vezérlő kapitányt mellbedobták, az egység főhadnagyának csákóját doronggal leverték. A zendülők előcsapata már behatolással fenyegetett, mire a parancsnok tűzparancsot adott. Öt vadász elsütötte fegyverét. Egy ember elesett, három pedig a kezén kapott sebet, mire a zendülők tömege szétfutott. A főbíró biztonsági okokból táviratilag még egy század lovaskatonát kért Kecskemétről. A 90 főből álló egység ötnegyed óra múlva a helyszínre is érkezett. Ezzel a megerősítéssel Endre főbíró a félegyházi szegényparasztok zendül ését leverte. A kirendelt katonaság sortüze teremtett véres rendet. A vérbefúló cselekmények végét a különféle források egymásnak ellentmondva írják le. A halálos áldozat egyik helyen Drozdik János béreslegény, a másik helyen Drozdik István napszámos, máshol Drozdik István béreslegény. A sebesülteket a források névszerint nem említik; egyértelműen az sem döntik el, hogy a halálos sebet kapó Drozdik a helyszínen halt-e meg vagy csak később halt bele sebébe. Olyan elnagyolt és eltúlzott megállapítással is találkozhatunk, hogy a „mozgalom letörésére érkező katonaság sortüzet adott a parasztokra, úgyhogy 8 halott maradt a helyszínen, köztük nők és gyermekek."

215 A korabeli friss sajtóhírek is hasonlóképpen ellentmondásosak. A JászKunság a félegyházi húsvétvasárnapi eseményekről írja:. . ." a katonaság megtámadva látta magát s tüzet adott. Egy nehéz —• s több könnyű sebesült maradt a téren, a többi szétfutott. . ."

21

° A Magyar Újság a félegyházi sortűzről így tudósít: . ." a nép a harmadik napon [április 13-án] a foglyok kiadását sürgette, s a város háza kapuját beverte; a városház udvarában elhelyezett katonaság pedig erre tüzet adott, egy ember rögtön meghalt, hat, mások szerint három megsebesült. . .".

217 214 Szegedi Híradó 10. évf. 32. sz. 1868. ápr. 19. „Asztalos János és a félegyházi események" 215 HENCENAST—INCZE— KARÁCSONYI—LUKÁCS—SPIRA : A magyar nép története (Rövid áttekintés (Bp. 1953. 388. oldalon. 216 Jász-Kuntág I. évf. 16. sz. 1868. ápr. 19. Levelezés rovatban: „Kiskun-Félegyháza, 1868. április 14." 217 Magyar TJjság II. évf. 88. sz. 1868. ápr. 16. "Újdonságok"