Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

A Vasárnapi Újságban ezt olvashatjuk:. . . „a bosszús nép. . . nagy rombolást tesz, hogy a lázítókat kiszabadítsa. Az udvaron lévő katonák lőnek, mire egy lázító, Petróczi terhes sebet kap . . ."

218 A Magyar Újság újabb adatközlése már pontosabb: ,,A félegyházi vérengés alkalmával halálosan megsebesített Drozdik István, mint Félegyházáról írják lapunknak, f. hó 21én meghalt és minden orvosi boncolás nélkül egyszerű halotti bizonyítványnyal eltemettetett."

219 Az ellentmondásokból két lényeges dolgot kell tisztázni: a sortűz hány ember halálát okozta ; és ki volt Drozdik ? Az anyakönyvi vizsgálatból kiderül, hogy 1868. április 13-án valóban nyolc halálesetet jegyeztek be a plébániai anyakönyvbe. Ebből négy 14 éven aluli gyermek és csecsemő, két agg (az egyik 98 éves!) és két 20 éven felüli. Nincs közöttük Drozdik nevezetű ! A bejegyzett halálokok mindegyik halottnál természetes halálra mutatnak. De nem valószínű, hogy a csecsemők és az aggok a zendülők között lettek volna. Kizárható, hogy nyolc halott lett volna a sortűz áldozata. Április 21-én 332. sorszám alatt bejegyezték a halotti anyakönyvbe DROZDIK ISTVÁN redemptus római katolikus 22 éves nőtlent, akinél a halál okaként agysérülés — ,,tram cerebri" van feltüntetve. A vérengzés áldozata tehát Drozdik István redemptus vagy redemptusi jussáért harcoló pusztakereső volt.

220 220 SBP Halottak Anyakönyve 1863—1873.18G8. április 13-án 305—312. sorszámú és 1868. április 21-én 332. sorszámú anyakönyvi bejegyzések. A félegyházi zendülés megtorlása Az 1868. április 13-i félegyhézi véres események megtorlása a fegyverek elhallgatása után nyomban megkezdődött. Sokakat letartóztattak; Asztalos Jánost három hadnagy Vona István biztos parancsnoksága alatt április 15-én a Pest megyei börtönbe szállította.

221 Endre Mihály főbíró 577. számú levelében április 14-én részletesen tájékoztatta a Magyar Királyi Ügyek Igazgatóját Asztalos János félegyházi cselekményéről. Ráth Károly, a királyi ügyek igazgatója válaszlevelében már április 15-én (!) értesítette a főbírót, hogy Asztalost a befogatásának körülményeiről már ki is hallgatta. Úgy ítéli meg a helyzetet, hogy „Asztalosnak 's netáni bűntársainak. . . izgató üzelme az alkotmányos álladalmi rend, és az ország közhatalmának erőszakos megzavarására lett irányoz218 Vasárnapi Újság 1868. ápr. 19. A „Mi újság?" rovatban ír a félegyhazi vérengzésről. 219 Magyar Újság II. évf. 99. sz. 1868. ápr. 29. „Újdonságok" 221 BKML—Kf Polgármesteri iratok 1873. 37/1873. sz. iratban megtalálhatjuk Asztalos János „szállítási díjának" másolatát, A szállítási díj 47 forint 86 krajcár volt.