Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom
1868. február végén, március elején dolgozta ki Asztalos János Madarász Vilmossal 162 az alföldi demokrata körök közvetlen megszervezésének, az alföldi parasztság egységes irányításának tervét. Asztalos János cikkeiben, röpirataiban a függetlenség és a demokratikus feladatok egységes programját figyelhetjük meg. A mozgalom tömegesítésének eszközei az egyéni agitáció, a proklamációk, a körök szervezése és a népgyűlések voltak. Az eszközök összehangolt alkalmazásával, a célok világos megfogalmazásával érte el Asztalos János, hogy Kecskemét az alföldi parasztmozgalom szervezője, a vidéki demokrata körök irányítója és példaképe lett. 163 Elmondhatjuk, hogy a demokrata köri mozgalom nem a szegényparasztság kizárólagos szervezkedése volt, hanem olyan népi megmozdulás, amelyben az elszegényedett parasztsággal együttérző iparosok és polgári értelmiségiek összefogása valósult meg 1848 szellemében. Szó sem lehetett azonban a parasztság antifeudális egységéről. A félegyházi pusztakeresők mozgalmában is világosan érzékelhetjük a társadalmi kibontakozást gátló megosztottságot. A források mindegyike azt állapítja meg, hogy a demokrata körök szervezési kereteit a különféle olvasókörök, egyletek adták. Sőt, hogy később a hatósági kényszerrel feloszlatott demokrata körök helyett az újonnan alakuló olvasókörök lettek a paraszti törekvések tovább vivői. A megállapítás általánosságban elfogadható, azonban egyes konkrét részvizsgálatok érdekes eredményeket adhatnak, mint látni fogjuk ezt a félegyháziak esetében is. A kiskunfélegyházi demokrata köri mozgalom Kiskunfélegyházán a demokrata körök szervezése idején három társadalmi egylet (kör) működött. A Kun-Félegyházi Kaszinó, más nevén Társalgó Egylet 1838-ban alakult, alapszabályát „konzervatív" ténykedésére való tekintettel 1851-ben az abszolutizmus kormánya is megerősítette. A Kaszinó kb. 120 tagja az 162 Madarász Vilmos az 1848—49-es forradalom és szabadságharc egyik kiemelkedő vezetőjének, Madarász Lászlónak fia a kiegyezés után hazajött. Vándorszínészként az országot járva megismerte a nép hangulatát, a függetlenséghez való ragaszkodását. Látva a kecskeméti demokrata kör országos tekintélyét, Asztalos János kiváló vezetői képességét, maga is beállt a mozgalom szolgálatába. A félegyházi események előkészítője és szervezője volt. 163 KKAJNYÁK : 1868. A kecskeméti események részleteit itt megtaláljuk. Mi csak egyes kérdéseket érintünk annyiban, amennyiben ez témánk jobb megértéséhez szükséges.
