Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

kozásának megakadályozása végett az ügyészségtől szigorú intézkedéseket kértek.

112 A helyzet kiélezettségére való tekintettel az ügyész még aznap intézkedett, hogy főkapitányi engedély bevárása nélkül Csernákék ellen — azonnali lefogásuk mellett — a vizsgálatot lefolytassák. A „Csernák féle zajongó párt" főnökeinek újabb cselekményét ugyanakkor népizgatásnak minősítette. Kapva kapott a tanács az alkalmon, hogy kellemetlen ellenfeleit lakat alá tetesse. A főbíró a kerületi kapitánynak írt helyzetjelentésben elmondta, hogy Csernák László és „buzgó apostola" — Szombati Ágoston újabb ürügyként a városi pótadó ellen izgattak, nyugtalanságot szítottak. Figyelmeztetés és letiltás ellenére „naponta űzték fondorkodó népcsábitásaikat", a könnyen hívő népet vérmes reményekkel kecsegtették a prémfölcl felosztását illetően s ezzel az „elégületlenség és engedetlenség örvényébe sodorták." A szűk termés miatt úgy is eléggé aggályos jövőnk, — írta —- még borúsabbá s Isten tudja, mivé tehetik. Kérte a kerületi kapitányt, hogy az elfogott két főcinkos (Csernák és Szombati) példás büntetést kapjon.

113 Lefogott vezéreik kiszabadítása végett a pusztakeresők azonnal akcióba léptek. Kezességet is vállaltak szabadlábra helyezésük esetére. De mivel a kezesek „mindannyian a felforgató párt tevékeny tagjai voltak", a kérést a főbíró nem teljesítette. Az elfogott vezérek helyébe lépő Ficsór Ferenc és Veréb Antal a helytartótanácshoz fordultak, hogy a tőlük erőszakkal elvett harkakötönyi számadások vizsgálatát érintő iratokat adassák vissza, a törvénytelenül letartóztatott Csernák Lászlót, Szombati Ágostont és Rácz Jánost engedjék szabadon; a reájuk egy évben kétszer is kivetett pótadó ügyében tartsanak vizsgálatot, üldöztetésüket szüntesse meg a tanács. A városi tanács a főkapitányon keresztül az ügyre vonatkozóan a felelősséget elhárította magáról. Tagadta, hogy iratokat vett volna el a panaszosoktól. A letartóztatásokat az adófizetés elleni izgatás miatt az ügyészség rendelte el. Az adózásra vonatkozóan azt a magyarázatot adták, hogy a városban kétféle adózási mód létezik: a helyi adó (párbér, kémény seprőbér, strázsabér), melyet a lakosság évenkénti osztályozása alapján szoktak kivetni és a városi pótadó, amelyet „országos adóarány lag" állapítanak meg. A városi pótadókra adott részletes magyarázatból derült ki, hogy Ferencszállás puszta a felosztás után még 8 évre sem volt egyénileg telekkönyvezve, az adót birtokarányosan fizették az „illető tulajdonosok."

114 112 BKML—Kf Tanácsi jkv. 1863. 400. sz. határozat aug. 31-én. I 13 BKML—Kf Főbírói iratok 1803. 1405/1803. sz. irat. 114 BKML—Kf Tanácsi jkv. 1803. 1803. november 30. 590. sz. határozat.