Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

Ez a gyakorlat erősítette a pusztakeresőkben azt a gyanúalapot, hogy a birtokosság a lakosság rovására indokolatlan előnyöket biztosít magának, visszaél helyzetével. Az 1863. évi ínség Amikor a félegyházi szegényparasztság gazdasági- és politikai jogainak érvényesítéséért ádáz küzdelmet vívott, szemben találta magát a létalapját, az egész mezőgazdaságot fenyegető rémmel, az aszállyal. Az 1861 óta károkat okozó szárazságot 1863-ban rendkívüli nagy aszály, majd ezt még 3 évig szárazságok, jégverések, fagyok követték. Az aszálytól és az elemi károktól származó katasztrofális terméskiesés végveszélybe sodorta a külterjes mezőgazdasághoz kötött parasztságot. ,,Maguk a gazdák is kalász szedőkké lettek. A termést néhol ökrös szekerek helyett talicskán és lepedőben hordták haza. Sok feles a gazdától kölcsönzött vetőmagot sem téríthette meg a termésből. Egy dinnye s egy ló egy árú volt,"

115 A Duna—Tisza közi homokhátságon semmivel sem volt jobb a helyzet. A szárazság miatt tönkrement a legelő; az állatok tömegesen pusztultak el. Nem termett meg a mindennapi kenyér. A Jászkun Kerület a szárazság okozta ínség problémáinak leküzdésére elrendelte az ínségsegélyező bizottságok felállítását. Arra is volt gondja, hogy 1863 augusztusában — a várhatóan bekövetkező szociális kihatások miatt — a cselédek tömeges elbocsátását megakadályozza. Meghagyta az ínségsegélyező bizottságoknak, hogy az esetlegesen felmerülő panaszokat az igazság és méltányosság alapján intézzék.

116 A nagy aszály fenyegető rémét az 1863. június 12-i jégverés vezette be, amely Galambos, Halesz, Öreggalambos szőlőiben tetemes kárt tett. A tanács külön bizottságot küldött ki a károk felmérésére, hogy ennek alapján az adómérséklési kérelmet a kerületi kapitányhoz előterjeszthessék.

117 Az ínség kilátástalan nehézségei elé néző szegényparasztok kiutat keresve időlegesen a kivándorlásra csábító ígéretek hálójába kerültek. Az előnyös feltételek melletti földosztás reményében tömegesen akartak Oláhországba kivándorolni. A boldogulást keresők akciójára a központi szervek is felfigyeltek. 1863. augusztus 27-én Hrabovszky Zsigmond helytartótanácsi tanácsost küldték ki Félegyházára a kivándorlási mozgalom kivizsgálására és 115 ÉKKŐ VT Adolf: Az 1863. évi aszályosság a Magyar Alföldön Pest, 1863. 5—0. oldalon. 110 BKML—Kf Tanácsi jkv. 1803. 389. sz. határozat ang. 21-én. 117 U. o. 1803. június 13. 205. sz. határozat.