Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

Ez a „legvadabb és legvakmerőbb" támadás a tanács felháborodását váltotta ki. A kerületi kapitányhoz írt felterjesztésben kérték Csernák felelősségre vonását.

96 El is érték, hogy 1862. május 8-án Csernák Lászlót perbefogták és rágalmazásért elítélték. Csernákot igazának hitében ez sem ingatta meg. A m. kir. Táblához fordult és oda küldött kérelmében megismételte vádját, hogy a 17.276/1857. számú iratot — amely kedvező a pusztakeresők számára — a tanács elsikkasztotta, s ehhez a főkapitány is segédkezet nyújtott. A Csernák vezette pusztakeresők az elviselhetetlenül magas adóterhek miatt is felemelték szavukat. Eljutottak addig, hogy a lakosság tömegesen kezdte megtagadni a pótadók fizetését. A jászkun kerületi kisgyűlés 1862. október 11-én összefüggést látott a pusztakeresők kielégítetlensége és a pótadók nem fizetése között. A kerületi kapitánynak ezért meghagyták, hogy a folyamadókat a helyszínén hívja össze, „alap nélküli aggályaikat oszlassa el s ekkép a bajt megszüntetni iparkodjék." A pótadó behajtására azonnal intézkedjék s ha kell a „késedelmes fizetők és hátralékosok ellen a városi pénztár javára a végrehajtássali beszedést azonnal rendelje el." Ha kiderülne, hogy rosszakaratú izgatás vezérli „ama tévedt eszméjű egyéneket, a nyughatatlan izgatókat tartóztassa le."

97 Aczél Lajos kiskun kerületi kapitány elnöklete alatt 1862. október 25-én a városi tanács ülésének napirendjére tűzték Csernák László, Papp Pál, Eicsór László ós 22 társuknak a városi pótadó eltörlésére és a város gazdálkodásának megvizsgálására vonatkozó kérelmét. A tárgyalás során a tanács vezetői próbálták igazolni Csernákék jelenlétében, hogy a városi pótadót az 1860. évi főkapitányi leirat alapján vetették ki. Arra a vádjukra, hogy a földhaszonbéreket, az eladott földek árát és a házhelyek árát hűtlenül kezelték, azt a kitérő választ kapták, hogy a tanács az említett jövedelmeket nem kezeli, ez a tanácstól független birtokossági közgyűlés joga, felvilágosítást onnan kérjenek. A tanács egyébként Csernákék beadványát helytelen és alaptalan vádaskodásnak minősítette. Mégis a hasonló kellemetlen problémák elkerülése végett, „sőt, hogy a' korlátoltabb felfogásúak is a' közkezelés tisztaságáról lehetőleg meggyőződhessenek", megengedte a tanács, hogy a városi pénztár havi vizsgálatainál a panaszosok megbízottjai jelen lehessenek.

98 A panaszosok tehát engedélyt kaptak, hogy a városi számadásokba betekinthessenek. A tanács most már nyugodtan megmutathatta számadásait, hiszen a pusztakeresőket legjobban érdeklő számadások a kötönyi 96 BKML—Kf Tanácsi és Közigazgatási jkv. 1862. Február 4-én kelt 17. sz. határozat. 97 BKML—Kf Tanácsi iratok 1862. L 35 f 1 cs 2 sz 44 irat. 98 BKML—Kf Tanácsi és Közigazgatási jkv. 1862. 482. sz. határozat.