Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

pénztárban voltak. A földtulajdonra vonatkozó iratok is a közbirtokosságé voltak, a tanács csak „kezelte" azokat. Lényegében a közbirtokosság bújt a tanács mögé, a tanács pedig a közbirtokosság mögé. Jellemző egyébként, hogy a tanácsi állásfoglalás is kimondottan csak a tanácsi iratok megtekintésére adott engedélyt. A tárgyalásról vezetett jegyzőkönyv szerint a panaszosok a kapott tájékoztatás után aggodalmaikra nézve megnyugodtak. A dolgok folyása azonban nem ezt mutatja. Csernák László szép félegyházi dialektusban hamarosan megszerkesztette és 1863. februárban a tanács elé terjesztette a „birtokos lakosság" (a pusztakeresők) számadások megvizsgálására vonatkozó „nyílt szándokát." A „maguk formájú gyanakodók" kételyeinek jövőbeni eloszlatása végett azt akarták meglátni, hogy „mi okon adottak el ös Atyai határunk némely részei és Kötőn nevű pusztánk hogy jött birtokunkba." A számadást a kapitány „elöli ülése" mellett szerették volna véghez vinni, nehogy valamilyen kellemetlenség adja elő magát. Bízva e kérés teljesítésében, bizonyságukat fejezték ki, hogy a számadás „a leg szebb csendesigei fog meg törtinni." A vizsgálat tárgyát 26 tételben jelölték meg. Ez tartalmazta az összes kényes gazdasági kérdéseket, kivéve a közbirtokosság kötőnyi pénztárát. A közgyűlés a gyanakodókra nézve a számadások vizsgálatát megengedte, mivel a „birtokossági köz vagyon kezelésének tisztaságáról" meg volt győződve. Ebben a tanácsi intézkedésben a gyűlésben jelen volt nyugtai ankodók megnyugodtak ..." — állapította meg a tanácsi végzés." A pusztakeresők csakhamar rájöttek arra, hogy követelésük legkényesebb pontja a Harkakötönyi pénztár. Az itt sejtett manipulációk felderítése végett a támadás össztüzét most már ide összpontosították. 1863. március 22-én kérték a városi tanácsot, hogy Csernák László, Ficsór Ferenc és Veréb Antal „törvinyes meg hatalmazot" képviselőiknek a jóváhagyott harkakötönyi számadásokat március 25-én engedje megvizsgálni. A Csernák által fogalmazott levélben a fenntebbi 3 személy felhatalmazást kapott a „néptül", hogy a „köz boldogság elö mozdítására" vizsgálják meg, hogy 1848-tól a több százezerre menő összeg felhasználása hogyan történt; Harka és Kötöny puszták megvételéért mennyit fizetett Félegyháza. A meghatalmazás megjegyzi, hogy munkájukban „Lelki ösméretük belátása szerint igazságosan és jámborul, a' közjó boldogsága elö 99 BKML—Kf Tanácsi iratok. 1863. L 35 f 1 cs 3 sz 29 irat és 46. ez. közgyűlési végzés.