Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
darabot. Az átlagosnál jóval intenzívebb juhtenyésztést folytatott még Kocka Imre, Nagy Balázs és Nagy Máté, akik mindannyian félezernél több birkát mondhattak magukénak. A juhokkal folytatott árukereskedelemben ők juthattak a legnagyobb haszonhoz Kecskeméten. A juhosgazdák személye a három összeírás évében csaknem teljesen kicserélődött. Mindössze egy volt közöttük, akit mindhárom kecskeméti defter feltüntet: Kocka Imre, akit az 1559-es összeírás Kocsis Imre néven említ, ő, mint láttuk, 1546-ban a legtöbb juhot tartotta, 1559-ben pedig a harmadik, 1562-ben a második volt a rangsorban. Az 1546-os és 1559-es összeírásban három juhosgazda neve megyegyezik: Becsi Györggyé, Csóka Lázáré és Talódi Péteré. Becsi 1546-tól 1559-ig 175-ről 300-ra növelte juhai számát; Csókánál és Talódinál mindkét összeírás ugyanannyi birkát tüntet fel. Az 1559-es és 1562-es defterben már több juhosgazda neve megegyezik. Az 1562-ben összeírtak közül nyolcvan már az 1559-es évben is tenyésztettek juhot. Érdekes, hogy egy kivételével valamennyinél stagnált vagy egyenesen csökkent a birkaállomány száma. Mindössze Karácson Gergely juhnyája és Bíró Ferencé nőtt; az előbbié 250-ről 340-re, az utóbbié 150-ről 275 darabra. Azonos szinten stagnált három birkâsgazda (Tót Ferenc, Pető Gergely és Szabó Péter) juhállománya. Viszont csökkent a korábbihoz képest Kocka Imre, Takács Benedek és Pető Demeter juhainak száma, ez utóbbié 400-ról 150-re. Persze könnyen lehetséges, hogy ez a csökkenés inkább csak az időközben lezajlott eladásokkal áll összefüggésben, melyet később pótoltak a juhosgazdák. Összességében megállapíthatjuk, hogy Kecskemét kisállattenyésztésében különleges súllyal szerepelt a juhtartás, mely egyben a budai szandzsák legelső birkatenyésztő településévé avatta a mezővárost. Száznál kevesebb juhot egyetlen birkâsgazda sem tartott, ami arra utal, hogy ez a kisállat volt Kecskemét egyik legfontosabb árucikke. 16 Szarvasmarhák, lovak Közismert, hogy a hódoltsági Kecskemét állattenyésztésében a marhatartás játszotta a legfontosabb szerepet, s híres volt a mezőváros lótenyésztése is. A marha- és lótenyésztésről számos adat maradt az utókorra a XVII. századból, de sajnos a török hódoltság első félszáz évéből jobbára csak a marha- és lókereskedelem adataiból tudunk hozzávetőleges j>ontosságú következteté16 KÁLDY-NAGY, Magyarországi . .. 1970. 35—36. említi: ,,A sertésadó (bidat-i hanazir) számbavételére az volt a törvény, hogy ,,az egy évesnél öregebb sertés után két akcse szedessék, de az egy évesnél fiatalabb sertés után semmi se szedessék." ,,... tíz méhkasból egy, öt méhkasból fél kas, ha ennél is kevesebb volna, kasonként két akcse szedessék."; KÁLDY-NAGY, Harács-szedők ... 1970. 155. Káldy-Nagy, A budai ... 1977. 335. sz. A jelenleg ismert vámnaplókban nincs adat a kecskemétiek által hajtott juhnyájakról.
