Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

A város történetének teljes feltárása érdekében tehát más levéltárakat, a Pest megyei Levéltáron kívül elsősorban a különböző nemesi családok levéltárait kellene átnézni,

6 ezáltal ismereteinket elsősorban gazdaságtörténeti adatokkal bővíthetnénk. A jegyzőkönyvek nélkül azonban Kecskemét történetét aligha tudjuk felderíteni, ezért a levéltárunkban található iratok alapján kíséreljük meg rekonstruálni a város feudális kori közigazgatásának felépítését és fejlődését. A város irányításának (igazgatásának, gazdálkodásának és bíráskodásának) történetét több korszakra oszthatjuk, de a megadott időpontok inkább a tájékozódást szolgálják, a változások kibontakozása sokszor több évtizedet is igénybe vett. Az első ismert korszak a török hódoltság időszaka, a legkorábbi megmaradt városi oklevéltől, 1557-től 1677-ig, a földesúri statútumok megjelenéséig. Ez a város történetének a legönállóbb időszaka, jóformán semmiféle felsőbb hatóság nem avatkozott a belügyeibe, és ennek eredményeként alakultak ki Kecskemét hivatalszervezetének alapvonásai. A második korszak a földesúri beavatkozás kezdetétől, 1677-től, annak megszilárdulásáig, 1712-ig, a kecskeméti Üriszék tevékenységének a megkezdéséig tart. Ekkor fokozatosan nőtt a földesurak, elsősorban Koháry István befolyása, ugyanakkor a felszabadító háborúk, a kuruc mozgalmak és a Rákóczi szabadságharc alatt a rác betörés miatt a lakosság nagy része, illetve maga a város is elszegényedett ( 1. sz. táblázat), és a gazdasági problémák kerültek előtérbe. E korszak lényegében szorosan kapcsolódik az előzőhöz, mert a forrásanyag hiányosságai miatt bizonyos mozzanatokat csak e második időszakból tudunk bizonyítani, másrészt a korábbi szervezet alapvetően nem változott, inkább csak a változások előjelei mutatkoztak meg. A harmadik korszak 1712-től 1786-ig tart. A földesúri kizsákmányolás és beavatkozás fokozódása, a testületi irányítás háttérbe szorulása, a tanácstagok létszámának a csökkenése, a nemesek előretörése, mely a latin nyelv 6 KOSÁRY Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. köt. Bp. 1970. 641.1. szerint a Csáky-esalád levéltárának Kassán őrzött részében található Kecskemétre vonatkozó anyag az 1614 és 1808 közötti évekből. LAKATOS ERNŐ: Beszámoló a szlovák levéltárakban végzett kutatómunkámról. Levéltári Szemle. 1965. 3. sz. 231—232.1. említi, hogy a Koháry-család Besztercebányán őrzött levéltárában a II. és III. részben számos kecskeméti vonatkozású irat található. Az Orczy-család levéltárában a Kecskemét által bérelt Péteri pusztával (ma : Pálmonostora) kapcsolatos kecskeméti vonatkozású iratok találhatók. Levéltári leltárak 9. köt. FEKETE NAGY Antal: Az Orczy család levéltára. Bp. 1959. 36.1. BÁRTFAI SZABÓ László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599-ig. Bp. 1938. 605.1. szerint az Illésházyak körmendi levéltárában (KOSÁRY i. m. 624—025. és 680. La Batthyány család körmendi levéltárával együtt a Magyar Országos Levéltárba került) is gazdag kecskeméti vonatkozású anyag található a Bosnyák, Erdődy és Motesiczky családok birtoklásával kapcsolatban.