Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

1. táblázat összes adózó A vadszám megoszlása Év összes adózó % 0 % 1—5 % 6— 10 % il— 50 % 51— 300 % 101 200 % 201 felett V /o 1662 1681 1689 1690 1700 1712 1728 792 1091 1022 1176 1340 1413* 2097 100 100 100 100 100 100 100 177 135 294 401 420 824 995 22,4 12,3 28,8 34,1 31,3 58,3 47,5 202 362 428 345 512 423 564 25,5 33,2 41,9 29,3 38,2 29,9 26,9 85 134 129 172 174 55 248 10,7 12,3 12,6 14,6 13 3,9 11,8 230 349 151 227 185 57 242 29 32 14,7 19,3 13,8 4 11,5 50 61 12 23 29 8 26 6,3 5,6 1,2 2 2,2 0,6 1,2 36 25 7 5 16 7 16 4,6 2,3 0,7 0,4 1,2 0,5 0,8 12 25 1 3 4 1 6 1,5 2,3 0,1 0,3 0,3 0,1 0,3 * 1712-ben az adómentesek vadszámát nem tüntették fel, számuk 38 2,7%volt . Amennyiben számuktól eltekintünk, az arányok az alábbiak szerint alakulnak: 1375 = 100% 0 = 59,9% 1-5 = 30,8% 6-10 = 4% 11-50 = 4,1% 51-100 = 0,6% 101-200 = 0,5% 201 felett 0,1% térhódítását is maga után vonta, jellemzi ezt az időszakot. A puszták nagy részének az elvesztése miatt bekövetkezett gazdasági problémák eredményeként kiélesedtek a belső ellentétek is. A negyedik korszakot a városban lakó nemesek és a lakosok panaszai miatt kiküldött királyi vizsgálóbizottság tevékenységének a megkezdésétől, 1786-tól számíthatjuk. A vizsgálat a tanácsi gazdálkodás fokozott ellenőrzését eredményezte, jellemző, hogy a Választott Közönség megalakítását is elsősorban e célból szorgalmazták. Mintegy ellenhatásként, ez időtől kezdődött a megváltakozás, mely óriási anyagi áldozatokkal járt, ugyanakkor a földesúri befolyás helyett a megyei befolyást erősítette meg. Ebben az időszakban alakultak ki a városi hivatalok és az igazgatási apparátus. A polgári jellegű fejlődés és azzal párhuzamosan a városiasodás 1848-ban és az azt követő időszakban is folytatódott. E harmadik és negyedik korszakot is együttesen tárgyaljuk, mert így a fejlődési folyamat világosabban kirajzolódik, és egyes elemei áttekinthetőbbé válnak. 1557—1712 A török hódoltság alatt Kecskemét város jelentősége nagymértékben megnőtt, aminek okát általában a környező elpusztult községek lakóinak a beköltözésében keresik.

7 A pusztulás azonban nem a hódoltság kezdeti 7 ENTZ Géza—GENTHON István—SZAPPANOS Jenő : Kecskemét. Bp. 1961. 28.1.