Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

A budai hászvárosok növénytermesztésének volumene 1562-ben A gabonatermés 1 adózó A gyüEgyéb A rétek Város mennyisége (q) értéke (akcse) háztartásra eső gabona (4) mölcstermés értéke (akcse) növények értéke (akcse) összjövedelme (akcse) 1. 23. 4. 5. 1 6. 7. Buják 2 077 84 600 30,5 5 000 18 200 Cegléd 15 010 588 800 82,0 5 000 12 000 20 000 Dunaföldvár 2 436 23 600 23,2 — 6 200 23 000 Kecskemét 6 783 243 270 17,1 500 25 000 24 860 Nagykőrös 8 925 322 800 48,2 2 000 26 800 Nagymaros 3 080 123 000 14,7 50 000 10 200 10 000 Óbuda 856 61 080 21,4 — 12 000 — Ráckeve 769 30 000 1,0 — 14 500 325 000 Tápiószecső 1 412 54 000 32,9 — 1 900 13 500 Vác 6 992 290 520 28,2 15 000 78 640 17 500 Vál 4 104 156 000 54,7 24 220 Összes 52 444 1977 670 31,9 72 500 216 760 472 060 1546-ban Kecskemét gabonatermése az ötödik helyen állt a budai szandzsák 12 hászvárosa között. Azonban csak látszólag volt tekintélyes termésmennyiség az 1750 mázsa gabona, hiszen ehhez képest igen magas volt az adózó háztartások száma (278), ami azt eredményezte, hogy egy-egy adózóra csak 5,9 mázsa gabona jutott. Ez pedig mindössze alig több, mint egyharmad részét tette ki az átlagnak (14,6 q ), s messze elmaradt Tápiószecső, Vác,. Földvár és Cegléd egy adózó háztartásra jutó gabonatermése mögött. Nyilvánvaló, hogy e nagy gabonatermesztő mezővárosokkal ellentétben Kecskemét nem folytatott árutermelést a szántóföldi művelés területén, hanem csupán saját lakosai évi kenyérgabona-szükségletét elégítette ki. Persze nem minden adózó termelt gabonát, s így bizonyos, hogy egyes záhingazdák a gabonatermesztés területén is árugazdálkodást folytattak, de városuk határain kívül aligha jutottak el vele, hiszen Kecskeméten is számottevő kereslet kínálkozott. Annál jelentősebb volt a mezőváros rétgazdálkodásának volumene, mely Vác után második helyen állt a városok sorában. S mivel korántsem minden adózó háztartás foglalkozott marhavagy lótenyésztéssel, egy-egy állattartó nagygazdára voltaképpen 4 szekér szénánál is több jutott, ami bőven elegendő volt a lovak és a szarvasmarhák téli takarmányozására. Az 1546-os összeírás tehát arról tanúskodik, hogy Kecskemét csak annyi gabonát termesztett, amennyi éppen fedezte a helyi szükségletet, viszont a magas szénatermés az állattenyésztés területén inten6 Bács-Kiskun megye múltjából П. 81