Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

zad közepi Kecskemét termelőmunkájáról és a termelést végző népességéről. E tanulmányunkban nem volt célunk a mezőváros korabeli történetének monografikus feldolgozása; erre külön kötetben teszünk kísérletet. I. A MEZŐVÁROS ANYAGI-GAZDASÁGI POTENCIÁLJA 1. Adók, szolgáltatások, pusztabérletek A budai török szandzsákösszeírások tahrir-deftereiből (adójegyzékeiből) és a szolgálati birtokosok javadalombirtokairól készített timár-defterekből részletes képet nyerhetünk a XVI. századi Kecskemét különféle földesúri adóiról, illetékeiről, tizedbevételeiről, valamint a kincstári fejadó összegéről és az egyes lakosok által művelés alá vett puszták földesúri adóiról is.* Ezeket az alábbi táblázatokban tekintjük át. Megjegyezzük, hogy ebben az időben 1 ft 50 akcsét ért. 1. táblázat Kecskemét török adói (1546 — 1598) Év 1. Kincstári fejadó Földesúri adó Török összbevétel Év 1. akcse ft akcse ft akcse ft Év 1. 2. 3. 1 4. 5. 6. '• 1546 10000 200 20000 400 30000 600 1559 12500 250 28310 566 40810 816 1562 19950 399 46445 929 66395 1328 1565 19950( ?) 399( ?) 200000 4000 219950( Î) 4399( ?) 1580 54300 1086 300000 6000 354300 7086 1590 26750 535 300000 6000 326750 6535 1597 29000 580 29000 4000 229000 4580 1598 16350 327 125000 2500 141350 2827 Átlag 23600 472 152469 3049 152450 3521