Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Kecskemét török szpáhiktól árendált pusztáinak bérleti díjai (1559 — 1590) A puszta A bérleti díj összege évenként A puszta 1559 1562 1580 1590 Átlag neve akcse ft akcse ft akcse ft akcse ft akcse ft 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. il. Ágasegyháza 280 6 1750 35 2500 50 ? ? 1510 30 Bene — — 300 6 ? î î ? 300 6 Bugac — — 700 14 ? î ? ? 700 14 Bábon 780 16 266 5 3000 60 ? ? 1349 27 Borbásszállás 880 18 2000 40 3000 60 ? ? 1960 39 Félegyháza — — 1900 38 2100 42 î î 2000 40 Homok — — 750 15 ? ? ? î 750 15 Köncsög 350 7 1750 35 2000 40 2500 50 1650 33 Matkó 1554 31 1000 20 V ? ? ? 1277 25 Monostor 1000 20 750 15 ? ? ? 875 18 Páhi 400 8 1250 25 2700 54 ? ? 1483 29 Összesen 5244 116 12 416 248 15 300 306 2500 50 13 854 276 3. táblázat Kecskemét töröknek fizetett adói és pusztabérleti díjai (1559 — 1580) Adótétel Az adók összege évenként (akcse) Adótétel 1559 1562 1580 Átlag 1. 2. 3. 4. 5ÍVjadó 12500 19950 54300 28943 Földesúri adó 28310 46445 300000 124918 Pusztabérlet 5244 12416 15300 10980 Összesen 46054 78811 369600 164841 Az adatokból kitűnik, hogy a török pénzügyigazgatás negyedszázadon át» egészen 1565-ig aránylag kevés adót vetett ki a módos Kecskemét lakosairaBár a török adóprés már ekkor is működött — 1546-tól 1562-ig kétszeresére nőtt a mezőváros adója —, ám a fejlett település még mindig jóval kisebb adóval volt megterhelve, mint a nagy forgalmú Duna menti tranzitközpontok. Viszont ugrásszerű adóemelkedés következett be 1565-ben, midőn a mezővárost szultáni hászbirtokká nyilvánították. Nyilvánvaló, hogy az adó összegének máról holnapra közel négyszeresére történő felemelése semmiként sem magyarázható valamiféle „gazdasági csodával", az anyagi potenciál