Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

EPERJESSY KÁLMÁN Bács-Kiskun, illetve Bács-Bodrog megye a II. József kori Országleírásban

elnevezésénél több tájékozottságot és utánjárást tapasztaltunk. Pl. Frey Stadt Theresiopolis, S(ank)t Maria, Szabadka. A szöveg több mint kétszáz települést sorol fel, köztük egy szabad királyi várost, 4 várost, 8 mezővárost. A települések nevét az oszlopok és azokon belül a szakaszok számszerint növekvő rendjében közöljük. A helynévmutatóban viszont a települések ábécé rendben szerepelnek. A szövegben előforduló helységnevek túlnj^omó része azonosítható. A még bizonytalanok megfejtése a helynévkutatás feladata. Az Országleírás nem éri be csupán a települések megnevezésével, hanem azokat a körzetükbe tartozó helyek tér- és távolságbeli kapcsolataiban is kívánja látni. Ezt célozza a terepjárók számára előírt utasítás következő pontja: a községnek a szomszédos helyektől való távolsága órákban (Entfernung von den benachbarten Ortschaften). E számítás alapjául a közöséges katonai lépés szerepelt. Míg a térképszelvényeknél 5000 lépést számítottak egy órára, az Országleírás a települések egymástól való távolságát órákban, félórákban és negyedórákban fejezte ki, sőt még a nyolcadóra is előfordult. Feltételezhető, hogy a terepjáró, különösen nagy távolságoknál, csak hozzávetőleges adatokat közölt. De tekintetbe veendő az utak akkori állapota és a menetelő csapat megterhelése is. Ennek ellenére az Országleírás távolsági adatai megbízhatóbbaknak tekinthetők az egyéb kútfőkénél. Az utóbbiak ugyanis csak szórványosan közölnek távolsági adatokat, és azokat is csak mérföldekben. A következő pont (hat solide Gebàude) a települések építészeti állapotáról számol be. A szilárd, kőből vagy téglából készült épületekről tudósít, amelyek katonailag felhasználhatók. A jelentésekből kitűnik, hogy a török hódoltság után visszatérő lakosság és az új telepesek több esetben nem a régi falvak helyén vetették meg az új települések alapjait. A XVIII. század vége felé a falvaktól távolabb eső területen kezd kialakulni a tanyás gazdálkodás, a lakosság egy része szállásokon, pusztákon üt tanyát, hogy földjét művelhesse. Hosszú évek telnek el, míg a középkori kis falvak helyén létrejön az alföldi tanyás nagyközség. Masszív épületek csak a hódoltság alatt megkímélt városokban: Kecskeméten, Kalocsán, Baján és a katonai sáncokból várossá emelkedő Zombor on, Szabadkán, Újvidéken találhatók. A faluban a templomon kívül a vendéglő, gabonamagtár és egy két jobbmódú család lakóháza a szilárd épület. Urasági kastélyok, nemesi kúriák nincsenek, mert azok lakói a török járások során a hegyvidékre költöztek. A terepjárók királyi városról, mezővárosról, nagy-, kis-, és közepes, jólépült és silány falvakról tesznek említést. Feltűnően sok, mintegy ötven a név nélküli település: szállás, tanya, puszta és magában álló csárda,