Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

EPERJESSY KÁLMÁN Bács-Kiskun, illetve Bács-Bodrog megye a II. József kori Országleírásban

amelynek nem mindegyike rögződik faluvá. A terepjárók olyan rosszul épült szállásokat is találnak, amelyeknek csak a teteje látszik ki a földből. Azon szűrődik be a világosság. Hidrológiailag is értékesíthető tudósításokat olvashatunk a Dunáról, Tiszáról és mellékfolyóikról, a belvizekről, tavakról, mocsarakról és csatornákról. Megismerhetjük azok sebességét, szélességét, mélységét, mederviszonyait, a partszakaszok magasságát, a zátonyokat és általában mindent, amit a térképen ábrázolni nem lehet. A tudósítások annál inkább figyelmet érdemelnek, mert a későbbi vízszabályozások előtti állapotot tüntetik fel. A Dunának, a megyére eső hosszú szakasza egyes pontjairól: Tass, Dunavecse, Apostag, Solt, Harta, Úszód, Dunapataj, Kalocsa, Bátya, Dusnok, Baja, Szeremle stb. hiteles (szélességi és mélységi) adatokat is kapunk. Szélessége helyenként 200, 300, 400, 600 öl, mélysége 3—4—5 öl. Esőzéskor és áradás idején ennél jóval több. A sziavon határ felé a legkeskenyebb. Mindössze 200—300 öl. Bajánál 300—400 öl széles és 12—15 láb mély. Vízjárása nagy területek életét befolyásolja. Áradáskor egyes helyek közlekedését hosszú időre elzárja. Partvidéke néhol erdővel borított. A jelentésekben olvashatunk a közlekedésről, az utak, kompok helyéről. A szabályozatlan Tiszáról Martonos, Kanizsa, Zenta, Zsablya és a partmenti többi község leírásánál hiteles ismertetést kapunk. E községek mindegyike a part mentén fekszik. Hajóállomásuk egyúttal piac is. Martonosnál a Tisza 4—500 lépés széles és 4—5 öl mély. Nagy esőzéskor kiont, és a kikötő 3—4 hónapra is kiesik a forgalomból. Zentánál átkelőhely van: 100—200 lépésnyi széles és 1—10 öl mély. Száraz időben lóval és kocsin is járható. Adánál mocsaras a medre. Óbecsénél, ahol az országhatár van, a piacot kétfelől is érinti, és ugyanez a helyzet más községekben is, Csurgón, a bánáti határnál. Nem maradnak említés nélkül a belső vizek, erek, tavak és csatornák sem. A Dunán és Tiszán kívül kevés más folyóról történik említés. Annál több a belső víz: az ér, a tó, a mocsár, mely utóbbi egyik formája az álló mocsár, másik a folyó mocsár. A Bak Érnek, Nagy Érnek, Sós Érnek mindig van vize. A Mostonka is állóvíz. Vannak lappangó mocsarak. Egyesek csak nagy esőzéskor keletkeznek, mint a Timper Halason. Félegyházának nincs vize. Egyes helyeken a kút az egyetlen vízforrás. Vannak tavak, mint a Gákova, amelyek időnként kiszáradnak. Turián, Szenttamáson állóvizek vannak. A Palicsi-tó 4—500 öl széles és a közepén 3 öl mély. Meredek a partja. Kiönteni nem szokott. A folytatását képző Virt tó csaknem ugyanolyan. A Körös Ér folyó mocsár, 60—100 lépésnyi széles, föld alatti forrása