Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

bevételek viszonylagos csökkenését is eredményezte. A földhiány tükröződik az összeírásokból is. A belső feszültségek kiéleződtek az adóterhek és egyéb megkötöttségek miatt, például a külterületen való megtelepedés és a kurtakorcsmálkodás elleni intézkedések következtében.

166 A városban lakó, de a város vezetésétől magukat távol tartó nemesek is szembekerültek a tanáccsal, elsősorban az adózási kötelezettség miatt. Az ellentétek 1786-ban oda vezettek, hogy a lakosok, valószínűleg a városban lakó nemesek vezetésével, a királyhoz fordultak, kérve, hogy vizsgáltassa felül a Tanács tevékenységét.

167 A vizsgálat évekig elhúzódott, de konkrét eredményhez, némi kisebb, már ismertetett változtatáson kívül, nem vezetett. A királyi Vizsgálóbizottság és az Úriszék gazdasági jellegű vizsgálatának lezárása után a tanács különböző intézkedéseket tett a további hasonló esetek elkerülése érdekében. Mindenekelőtt megkísérelték, hogy vezető szerepüket szélesebb alapokra fektetve erősítsék meg. Ezért létrehozták a Külső Tanácsot, amit időnként ugyancsak Választott Közönségnek vagy Electa Communitasnak neveztek. 1795. november 15-én a Tanács úgy döntött, hogy mivel a Comissio határozata alapján a szenátorok számát csökkenteni kellett (16-ra?), az adószedőt, a város gazdájának az inspectorat és az árvák tutorát külső emberekből választja.

168 Ugyanekkor határozták el: ,, ... a város első rendű és érdemesebb lakosai közül 60 személy választassék ..." s őket Választott Közönségnek nevezzék. Ekkor már másodszor határozták el a szélesebb körű testület felállítását, mert 1790. október 12-én is szó esett róla. A köz hirdetményi jegyzőkönyvek szerint a tanács által kiválasztott személyeket a tizedgyűléseken is kihirdették, és ebből kitűnik, hogy a lakosok és a szenátorok között közvetítői feladatot szántak nekik, közvetlen felettesük pedig a ,,

senator inspector" lett.

169 Működésüknek azonban semmiféle írásos nyoma nem maradt. Az eredetileg megválasztott 60 személy közül 52-nek a nevét Ladányi Gergely főbíró az 1800/1801-es főbírói naplóban örökítette meg. 1804-re már csak 48-an maradtak, közöttük volt az adószedő, a városgazda és 2 székbíró is. 1809-re számuk 43-ra csökkent, bár már 1808-ban elhatározták, hogy létszámukat ismét 60-ra kiegészítik, de ezt a határozatot nem hajtották vég166 Közigazgatási iratok. A XIX. század elején például lerombolták a szőlőben lakók házait, mert joggal attól tartottak, hogy kivonják magukat a kötelezettségek alól. 167 A királyi Vizsgálóbizottság iratai. 168 BALLÁ: Kivonatok i. m. 887. 1. Maga a városgazda már az 1750-es évektől nem tartozott a szenátorok közé, de hivatali évének leteltével többnyire bekerült a Tanács tagjai közé. 169 BALLÁ: Kivonatok i. ni. 875. 1. és IV. 1504. Kecskemét város Tanácsának iratai, g) Közhirdetményi önyvek. 4* Dl