Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

educillorum, ingeneur, városgazda, árvák tutorai, 2 cancellista.

160 A kimutatás szerint a tisztviselők fizetése és készpénzbeli jövedelme összesen 2124 forintot tett ki, ezenkívül kaptak 1300 kéve nádat, 13 abroncskarikát, 13 kötő vesszőt, 6 és 1/2 marhabőrt és 40 véka búzát. Az alkalmazottak, akik az alábbiak voltak: 4 polgár, 4 hadnagy, 4 csapláros, a strázsamester és 2 subalternussa, 4 drabont, kenyérsütő, borbély, monostori gazda, 2 pintér, kovács, bognár, szíjjártó, órás, csődörös lovász, szénakötő, csikós, 8 kocsis, 1 őrlőkocsis, 2 vízhordó kocsis, ingeneur kocsisa, 8 béres, 8 vachter, 2 tornyos, 12 csősz, faragó, kéménysöprő, porkoláb és utcatisztító —, kaptak összesen 3554 forintot, közel 1500 véka búzát, ezenkívül még egyéb juttatást, elsősorban élelmiszert (kása, hús, szalonna, kenyér, só, vaj, gyertya, faggyú stb.), a drabantok, a strázsamester és subalternussai egyenruhát is kaptak. A tisztviselők feladatainak a leírását is mellékelték a Vizsgálóbizottság részére. (1. sz. melléklet) A tisztviselők kötelességeit az Űriszék 1787-ben szabályozta.

161 Döntésük alapján a létszámot átmenetileg csökkentették, az 1794-es bírói jegyzőkönyv szerint a tisztviselők közül hiányoztak az árvagyámok és a mérnök, az alkalmazottak közül pedig a mesteremberek.

162 1809/10-ben azonban már ismét van két árvagyám, és újra alkalmaztak faragót, bognárt és kovácsot is. 1802-ben a bírói jegyzőkönyv megkülönböztette a „Hivatalbeli Urak"-at és a „Szolgálatbelieket", eszerint a polgárok, hadnagyok és csaplárosok tisztviselőnek számítottak. Ugyanebben az évben választottak „úti inspector"-^ és melléje rendeltek két útfelügyelőt. Kötelességeik közé tartozott a külterületek felügyelete, többek között a kertészek adójának a beszedése is, elnevezése 1815-ben útlátó hadnagy vagy mezei comissarius lett.

163 1810-ben külön városi pénztárat, illetve „Számvevő Hivatal"-t létesítettek, ettől kezdve a pénztárnokot vice-perceptornak, a másodbírót pedig generális perceptornak nevezték. Később a másodbíró teljesen elhagyta a perceptor elnevezést, és 1830/31-ben, amikor a pénztári és számvevőségi ï60 A királyi Vizsgálóbizottság iratai. 1. téka 3. es. Egy ugyanott található keltezés nélküli jegyzék szerint a fizetett tisztviselők és alkalmazottak az alábbbiak voltak: Primaries 250 fl, Perceptor 200 fl, Exactor 150 fl, 2 Nótárius per 250 fl, Administrator Educillorum 200 fl, Oeconomus 150 fl, 2 Cancellista per 100 fl, Vice Oeconomus seu Saferus 100 fl, 4 Ductores per 85 fI, 4 Subjudices per 75 f 1. Lehetséges, hogy ez már az Úriszék döntése, amire elsősorban a latin terminológia használata miatt gondolhatunk. 161 A királyi Vizsgálóbizottság iratai. 2. téka ,,süb Sede Oeconomico-Dominali" szabályozták az exactor, a perceptor, a gazda és sáfár, a bor- és vásárbíró, valamint a tutorok feladatait. 162 Főbírói naplók 1794. évi kötet szerint a főbíró segítőtársai voltak: a perceptor, főnótárius, bor- és vásárbíró, exactor, fiscalis, 2 cancellista (az egyik a bírói hivatal, a másik az exactoratus mellett), a városgazda, a sáfár és a hadnagyok, polgárok, csaplárosok (4—4 fő), a darabontok (6 fő), a tizedesek (21 fő a 8 tizedben), éjjeli vigyázók (8 fő), szőlőcsőszök (9 fő). 1800-ban a tisztviselők ugyanazok voltak, mint előbb, a darabontok száma 5-re, a tizedeseké 16-ra csökkent. 163 BALLÁ: Kivonatok i. ni. 901, 929. 1. és A királyi Vizsgálóbizottság iratai 2. téka 5. cs. 4 Bács-Kiskun megye múltjából П. 49