Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

Ország 1711 —50 1750-1800 1711—1800 Ország N6 Férfi N6 Férfi összes Ausztria Felsőőr (Oberwart) 1 1 Csehszlovákia Nagyszombat (Trnava) Prága (Praha) — — 1 1 — 1 1 Jugoszlávia Pacsér (Paéir) 1 1 Szovjetunió ( Kárpátukrajna ) Beregszász (Beregovo) 1 1 Németország Strassbourg 1 1 Románia Lúgos (Lugoj) Zilah (Zalán » 1 1 1 2 1 — 2 3 4 9 Mindösszesen : 45 78 1 , 207 315 645 Az említettek közül a Pest és Bács-Kiskun megyei férfiak 50 %-a a házasságkötés után visszament eredeti lakhelyére. A nők többsége Tassról, Dömsödről, Kiskunlacházáról, Ócsárol, Szalkszentmártonról, Kecskemétről, Soltról került Kunszentmiklósra. Dömsödi, lacházi, tassi, szt.mártoni, ráckevei, vecsei, kecskeméti, solti férfiak pedig Kunszentmiklósról nősültek. Kun&zentmiklosra a betelepülők magyar nyelvterületről érkeznek, s többnyire protestáns településekről. Érdemes felfigyelnünk arra, hogy míg Pest megyébe a visszafoglaló háborúk időszakában érkeznek a Tolna megyei Bölcskéről, a somogyi Csokonyáról, a baranyai Veresmarti bó

1

,

70 addig Kunszentmiklóson a XVIII. sz. végén még mindig feltűnnek pontosan ugyanezen falvakból származók. Az e településekről kiáramlás, úgy látszik, tartós volt. A Kiskunságba átköltözés fel70 KOSÁRY D. : Pest megye a kuruckorban (pest megye múltjából. Tanulmányok. Szerk. : Keleti—Lakatos— Makkai. Bp. 1905. 31. p.) 29* 451