Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században
ból. ,,. . .Üres helyek támadtak a Felvidék déli részein, peremén levő, aránylag sűrűn lakott településekről való betelepülésre. A települések kiinduló helyeit ma is élő családnevekkel is meg tudjuk határozni: Siroki, Váczi, Ácsai stb. Néhány távolabbi, de ugyancsak Felvidékre utaló névre is buk^ kanhatunk: Liptai, Honti stb." 68 A családrekonstrukciós vizsgálat után megállapíthatjuk, hogy bár a pestis valóban nagy pusztítást okozott a természetes szaporulatban, nemhogy teljes elnéptelenedés nem következett be, de sok család átvészelve a pestist, szaporulatát tekintve is felvirágzott. (A Honti, Váczi nevek már a pestis előtt feltűntek, a Siroki, Ácsai, Liptai nevek pedig a vizsgált időszakban még nem.) A pestis során a következő családoknak szakadt magva: Bálás (zsellér), Baratsi (gazda), Czirok, Csilling (zsellér), (Kocsis) Boros (kocsis ?), Finta (gazda), Gyorsa=Gyursa (gazda), Gaál=Gál (béres), Hányoki (zsellér), Joó (gazda), Jakab (gazda), Kartali, Csarnetzky Takács (takács ?), Laki, Ládi, Löki (gazda), Pápai, Pintér, Szabó vulgo Kan (gazda), Szinten =Szinteny, Sallai, Szeles = Széles, Szenes, Szívós, Sümegi, Vincze, Vajda, Udvari. (28 család). A pestis névanyagában sokan csak ragadványnéven szerepelnek. A névsorban feltűnnek olyan nevek is, melyek a korábbi, XVIII. sz.-i forrásokban még egyszer sem fordultak elő. Ezek az újonnan feltűnő vagy csak ragadványnéven szereplő családok: (Vecsei) Apró, Bőgős, Czigány (cigány?), Csepreginé, Dömsödi, Gózanné, kecskeméti asszony, öreg Máté Anna, Oláh (cigány?), Tenke (lacházi mészáros), Studvicska, Czudar (göbölyös), Csinpiszli (juhász), Kemény (rideg), Kanász (kanász?), Kos (juhász), Magastetejű (juhász), Perge, Pipicz, Potom (juhász), Rosda (juhász), Rideg, Sánta (juhász), Tarka (juhász). Ez a névsor is tükrözi, mennyire megfoghatatlan a csak ragadványnéven szereplő inqilinus réteg. A következő 72 családnév esetében családtag vagy szolgaszemélyzet meghalt a családban, de a családnevek XVIII. sz.-i continuitása kétségtelen : Almási, Ágoston, Baráth, Baski, Baky, Boda, Bekes, Bernáth, Bori, Bukovi Kovács, Balog, Berta, Baranyai, Borsos, Csordás, Cser, Csákó =Csáki, Duzmath, Dalotsa, Garai, Gyenes, Gergyeni, Halász, Honti, Illés, Jóború, Juhász, Jósa, Komiósdi, Kis, Kapás, Katona, Korona, Kovács, Kurucz, Kutsorka, Latos =Látus, Mészáros, Márki, Molnár, Móczár, Mező, Maár,, Magyar, Német, Nagy, Olasz, Osváth, Oltsai, Póka, Pap, Paál, Rajkó, Rátz, Rátzkevi, Simon, Swárgai=Svarkai=Sarkadi, Sümegi, Sinka Nagy, Szálai, Szabó, Szennai, Szombathi, Szőke, Szőnyi Virágh, Szűcs, Tamás (Solt) Tót, Varga, Vas, Vátzi, Véég=Végh. C8 DANKÓ I.: Az 1739—40. évi kunszentmiklósi pestis népéletbeli szerepe (Cumania Ethnographia II. Kecskemét 1974. 370. p.)
