Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

A XVIII. sz. elejétől a XVIII. sz. végéig teljes continuités mutatható ki 81 családnévnél. (Lásd: Melléklet) Fentebbiek miatt eltúlzottnak véljük azt a nép száján ma is élő hiedelmet, hogy ,,. . . a népek . . . szétszaladtak és évek múltával se mertek visszajönni . . . Tanyákat építettek . . . Amikor a házakat a lakosok elhagyták, a cigányok las&an beléjük költöztek ... A majdhogy elnéptelenedett város azonban nem maradt sokáig üres . . . megindult . . . mindenfelől a bevándorlás . . ,"

69 Vizsgálataink szerint a település etnikai egységének fellazulására csak a XVIII. sz. utolsó harmadában, az 1770—80-as években került sor. A cigányok is ettől kezdve szerepelnek sűrűbben az anyakönyvi feljegyzésekben, bár adataik hézagosan a XVIII. sz. elejétől feltűnnek. A XVIII. sz.-i betelepülők származási helyének megállapítására is lehetőséget adott az anyakönyvi feldolgozás. Az anyakönyvek, ha nem is következetesen, de többnyire feltüntetik, hogy ki hová való. 1711—50-ig ós 1750—1800-ig a következő származási helyek szerepelnek az anyakönyvekben: f',0 DANKÓ: I. m. (373—374. p.)