Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

Adataink azt mutatják, hogy a töröktől felszabadult területen az adózó háztartások és családok közt az arány nem 1:3-hoz, hanem inkább 1:4-hez. Ezt támasztják alá a somogyi kutatások is.

44 így fennáll annak a lehetősége, hogy a Dávid Zoltán által kiszámított 4 milliós össznépességnél 1720-ban Magyarország népessége több volt. Az adatok ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy teljesen hibás és eltúlzott a töröktől megszállt terület elnéptelenedéséről szóló nézet, amely még ma is sok munkában visszatér. A török uralom előtti települések számának nagymérvű lecsökkenéséből még nem következik a népesség hasonló arányú megfogyatkozása. A népesség a kis településekből a nagyobb városok, falvak felé áramlik, az önkényeskedésektől itt érzi védve magát. A török hódoltság megszűnése után kevés, de igen népes település, város maradt meg. Elsősorban ezekből rajzott szét a népesség, s tette újra kultúrtájjá az Alföldet. Az a több mint fél évszázaddal ezelőtt megfogalmazott tétel, hogy a töröktől felszabadult területen a népességnek csak 1/5-e élne, az újabb kutatások szerint nem igazolható. A török korszak népességpusztító hatásáról eddig vallott nézetek revideálásra szorulnak. KUNSZENTMIKLÓS DEMOGRÁFIAI VISZONYAINAK ELEMZÉSE ANYAKÖNYVI ADATOK FELDOLGOZÁSA ALAPJÁN ( 1735 — 1 800 ) A demográfiai kutatás forrásai Kunszentmiklós a XVIII. sz. végéig vallásilag csaknem egységes település, reformátusok lakták. A katolikus egyházközség megalakulásáig, 1781-ig így forrásaink a református anyakönyvek. A katolikusok száma még az 1770es években is elenyésző. 1777. október 24-én a Helytartótanács rendeletére végrehajtott vizsgálat szerint 43 katolikus élt a településen. Ebből csak kettő rendelkezett házzal, birtokkal, a többi fezolga, nagyrészt nyári munkás volt.

45 A református egyház létrejöttének időpontja ismeretlen, de feltehetően még a magyarországi reformáció kezdetén alakult meg. Első említett prédikátora az 1626-os ráckevei zsinaton részt vevő Kisthalliay Gergely.

46 Tárgyi emléke a XVII. sz. elejéről van az egyházközségnek.

47 44 KOVÁTS Z, : Jomogy megye és községeinek népességi viszonyai ... (I. m.) 45 FÖLDVÁRY László: Adalékok a Duna melléki Ev. Ref. Egyházkerület történetéhez (Bp. 1898. II. 296— 298. p.) 46 FÖLDVÁRY L.: I. m. (I. 114. p.) 47 Aranyozott ezüst tálacska ,,

Sacra domini patina ex argento Stephani Baso : ecelesiae Kunsz. miclosiensi legato fusa anno 1644. Deacreate pie. oblato. Gregorii Biro anno die 20. decembris" (Kunszentmiklósi Református Egyházközség) 27* 419