Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

Egyházi anyakönyvi adatok 1711-től maradtak fenn. Tényleges anyakönyvezésről azonban csak 1735-től kezdve beszélhetünk, a bejegyzések ekkortól folytonosak.

48 Az 1711—20 közötti esketési és az 1713—20 közötti keresztelés! feljegyzések csak későbbi átírás eredményeként maradtak meg. Az 1720—35 közötti anyakönyvek valószínűleg elvesztek, vagy feljegyzés ez időszakban nem készült. 1735-től az anyakönyvezés az emberi élet mindhárom fontos eseményére, a halálozásra is kiterjed. 1781-ig a református anyakönyvek az egyéb felekezethez tartozók adatait is tartalmazták. Ez az állapot, szokás a katolikus anyakönyvezés beindulása után sem szűnt meg teljesen. Kezdetben a katolikus anyakönyv is magában foglalt református családokra vonatkozó adatokat, főként a keresztelői anyakönyv. Előfordul, hogy ugyanaz az esemény mindkét felekezet anyakönyvébe bekerül. Pl: 1784. Borbély János, Horváth Judit házasságkötése. A felekezeti határok tehát az anyakönyvezésnél nem voltak merevek. A csurgói anyakönyvi feldolgozás esetében hasonló megállapításra jutottak, ott a katolikus anyakönyv volt a protestánsok népesedési viszonyainak forrása.

19 A református és katolikus anyakönyvek 1800-ig 12 359 bruttó adatot tartalmaznak. Ezek megoszlása: 6. táblázat Esketési anyakönyv ref. 1595 adat kat. 54 adat Összesen 1649 adat Keresztelési a. k. ref. 6730 adat kat. 147 adat Összesen 6877 adat Halotti a. k. ref. 3735 adat kat. 98 adat Összesen 3833 adat A katolikus anyakönyveket arövid időszak miatt (1781—1800) forrásérték szempontjából nem vizsgáltam. 48 Kunszentmiklósi Református Egyházközség és Plébánia irattára: Matriculák 49 KOVÁTS—CS. TŐTH: I. m.