Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században
Kunszentmiklós össznépessége Acsády számításai szerint (háztartás átlag 1715-ben: 324 6 fő) 1720-ban: 612 Dávid számításai szerint (családonként 5 fő) 1720-ban: 1020 Egyházi anyakönyvek alapján (családonként 4,5 fő) 1711—20-ban: 905 A forrás egybevetése alapján 1720-ban: 1157 (családonként 4,5 fő) A források egybevetésével kialakított népességszámhoz még hozzá kell fűznünk, hogy az anyakönyvek alapján keletkezett népességszám minimálisnak tekinthető. Az anyakönyvekben szereplő 201 család kétségtelenül a településen élt, hiszen gyermekét ott keresztelték, vagy ott lépett házasságra. De minden bizonnyal éltek még Kunszentmiklóson olyan családok, akiknek 1711—20 között nem született gyermekük. Az anyakönyvi névanyag kiegészítése az 1715. és 1720. évi összeírások és és az 1718-as coscriptió névanyagával, további korrekciót tett lehetővé. Az anyakönyvben szereplő családfők száma így 27,45 %-al gyarapodott. De az összeírásokban csak a módos, adózóképes háztartások szerepeltek. E meggondolások figyelembevételével feltételezhetjük, hogy Kunszentmiklós össznépessége 1720 körül meghaladhatta az 1157 főt is. A kutatás eredménye Kutatásaink ugyan csak egy település népességi helyzetére tárnak fel konkrét adatokat a török hódoltság után, mégis bizonyos általános következtetéseket lehet levonni. Az 1720. évi országos összeíráskor 68 adózó háztartást tüntetnek fel Kunszentmiklóson, ugyanakkor 257 családnál több élt a községben, a háztartások számának csaknem négyszerese. Ezek után kétségtelen, hogy Acsády Ignác forráskritikája nem nyugodott szilárd alapokon. így az általa kiszámított össznépesség, a 2 és félmillió, a pusztulás mértékének eltúlzását jelenti. Barsy Gyula 42 és Szabó István 43 jó úton indultak el kritikai észrevételeikben, s a kérdés legújabb számbavevője, Dávid Zoltán fontos előrehaladást tett. 42 BARSY Gyula: Magyarország népessége a honfoglalás óta (Magyar Statisztikai Szemle 1938. 4. sz. 351— 353. p.) 43 SZABÓ István: A magyarság életrajza (Bp. é. n. 124. p.)
