Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

KUNSZENTMIKLÓS NÉPESSÉGE A TÖRÖK URALOM UTÁN A török hódoltságot követő népességszám kérdése Sokat vitatott kérdés, hogy alakult hazánk össznépessége a török hódoltság után. A török uralom mérlegét megvonva, a történetírók bizonytalan álláspontot foglalnak el a népesség kérdésében. Helytörténeti kiadványok, monográfiák nem tudnak megküzdeni azzal a problémával, hogy a XVIII. sz. eleji összeírások (pl. 1715- és 1720-as országos adóösszeírás) -ból adódó népességszám és az 1784/87-es II. József-féle népszámlálás népességszáma szerint hatvannégy év alatt a népesség megháromszorozódott. Ma már közismert, hogy az 1715-ben és az 1720-ban elrendelt országos adóösszeírás adatai nem megbízhatóak, illetve hogy az Acsády Ignác által ezekből kiszámított össznépességszám nem reális. Acsády feldolgozása szerint Magyarország és Erdély össznépessége Horvát- Szlavonország nélkül 2 582 598.

18 Ugyanakkor Magyarország össznépessége ugyanezen a területen 1784/87-ben, az első magyarországi népszámláláskor már 8 398 557.

19 A hódoltság következményeinek pontos felmérése nélkül nem kaphatunk helyes képet a XVIII. sz.-i népességszám alakulásáról. Ha eltúlozva a török pusztítás hatását túl alacsonyra tesszük a népességszámot a török kivonulása utáni időben, akkor 1784-ig hatalmas méretű természetes szaporodást, vagy nagy tömegű idegen betelepülést kell feltételeznünk. A nagymértékű természetes szaporodás viszont kedvező életkörülményeket s kedvező egészségügyi viszonyokat kíván, ami igen kétséges a XVIII. sz.-ban. A gyenge terméshozamok, a természeti csapások miatt gyakorta bekövetkezett az ország hol egyik, hol másik területén az éhínség. Egy-egy járvány bőségesen szedte áldozatát a lakosság köréből. Igen nagy méretű volt a csecsemő- és gyermekhalandóság. „Száz élve született gyermek közül a XVIII. század végén és még a XIX. sz. első felében is csak 42 érte meg a házasságkötési kort, ennyi tudott családot alapítani. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 5 élve született gyermek kellett családonként ahhoz, hogy ebből 2 újra házasságot köthessen. Családonként 7—8 gyermek születése biztosította azt, hogy közülük kettő családot alapíthatott."

20 18 ACSÁDY Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában {Magyar Statisztikai Közelemények, Űj folyam XII. k. Bp. 1896) 19 Az első magyarországi népszámlálás 1784—87. (Szerk.: Danyi Dezső és Dávid Zoltán Bp. I960.) 20 KOVÁTS Zoltán : Somogy megye népesedéstörténetének néhány kérdése a XVIII. sz.-ban (Különlenyomat az Emlékkönyv a Kaposvári Állami Közgazdasági Technikum jubileumáról c. munkából. Kaposvár, 1962. 13. p.)