Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században
A korabeli természetes szaporulat meghatározására több kísérlet is történt, az újabb történeti demográfiai kutatások egyértelműen tisztázták, hogy a természetes szaporodás évenkénti mértéke nem haladhatta meg az 1000 lakosra jutó 5-öt. 21 A nem magyar anyanyelvet beszélők, idegenek betelepülése 1526 után éppúgy megélénkül, mint a belső migráció. A török hódoltság után Magyarország etnikai összetétele változatos képet mutat. A német, román, horvát, szlovák, szerb telepesek és természetes szaporodásuk kétségkívül hozzájárultak a lakosság számának megnövekedéséhez, de az 1715- és 20-as adóösszeírás Acsády által végrehajtott összegezése és az 1784/87-es népszámlálás adatai között mutatkozó nagymértékű számkülönbség a betelepülőkkel sem magyarázható. Ezt a tényt alapos vizsgálódás során Dávid Zoltán bizonyította be. Végső következtetése: ,, . . .a betelepítettek és bevándoroltak öszszes számát 1787-ben 900 000—1 000 000 körül állapíthatjuk meg, s ezzel megdől az az állítás, hogy az 1720 és 1787 közötti népességnövekedést a külföldről beköltözők hatalmas száma okozta volna." 22 Dávid Zoltán, aki az 1715—20. évi országos adóösszeírásoknak mint forrásoknak és az Acsády-féle feldolgozásnak értékes kritikáját adta, rámutat arra, hogy az 1720-ban összeírt családfők száma ,, . . .a népességnek csak alig 1/3-át képviseli, 2/3 rész kívül marad az összeírások keretein." 23 Szerinte 4 millió lehetett Magyarország népessége 1720-ban. A természetes szaporodás minimumát 80%-ban, maximumát pedig 90 %-ban állapította meg. 24 Dávid megalapozott módszere, arra épülő számítása az 1720. évi népességszám kérdésében általános jellegű tájékoztatást ad. Rámutat arra, hogy teljes bizonyossághoz csak a további, széles körű részletkutatások eredményei alapján juthatunk. E részletkutatások folyamatban vannak. Kováts Zoltán Somogy megye népesedési helyzetét vizsgálta. 25 Három somogyi község: Andocs, Csurgó és Kéthely esetében az Acsády-számítások alapján kapott adatok és az 1784/ 87. évi népszámlálási adatok összevetése azt mutatta, hogy 64 év alatt Andocson tizenháromszorosára, Csurgón három és félszeresére, Kéthelyen ötszörösére nőtt a népesség. Az elemzés feltárta, hogy az 1715. és 1720. évi országos adóösszeírások az adott települések családfőinek csak egy részét tüntetik fel. E forrásokat feltétlenül kritikával kell kezelni. ,,A részletkutatások . . . azt mutatják, hogy e török alól felszabadult megye esetében az adózásba bevon21 KOVÁTS Z.: A népesség (Hajdúnánás története. Szerk.: Rácz István, Hajdúnánás 1973. 78. p.) 22 DÁVID Zoltán: Az 1715—20. évi összeírás (A történeti statisztikai forrásai Bp. 1957.171—173. p.) 23 DÁVID Z.: I. m. (192. p.) 24 DÁVID Z.: I. m. (173. p.) 25 KOVÁTS Z.: Somogy megye népesedéstörténetének néhány kérdése ... I. m. (3—14. p.)
