Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

E tanulmányban egy nagyobb település, Kunszentmiklós XVIII. sz.-i népesedési viszonyait elemzem országos adóösszeírások, dicalis conscriptiok, egyházi anyakönyvek, speciális lajstromok, összeírások és a II. József-kori népszámlálási adatok alapján. Vizsgálatom részben az adott kor demográfiai forrásainak kritikájára, részben a magyarországi viszonyokra adaptált, továbbfejlesztett családrekonstrukciós módszer ismertetésére irányul. A település XVIII. sz. eleji és XVIII. sz. végi össznépességszámának meghatározásával a török hódoltság utáni népességalakulás vitatott kérdéséhez kívánok újabb adatokat szolgáltatni. Bár a népesedés szoros kölcsönhatásban áll a gazdasági, társadalmi, politikai, szociális, egészségügyi, kulturális, tudati tényezőkkel, ezeket csak annyiban érintem, amennyiben a demográfiai alapvizsgálat szükségessé teszi. * Kunszentmiklós a Duna—Tisza közén, a Kiskunság északi részén helyezkedik el. Kun település.

4 A XIII. sz.-tól királyi privilegiális oklevelek biztosították a jászkunok szabadságát. Ez a privilegiális helyzet a XVIII. sz. elején megszűnt, 1703ban ugyanis a bécsi kincstár az egész Jászkunságot eladta a Német Lovagrendnek. A volt szabad jászkunok jogilag jobbágyokká lettek.

5 A Lovagrend magán földesúri kizsákmányolása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kunok csatlakoztak a Rákóczi-szabad&ágharchoz. A kunszentmiklósiak nemcsak katonáskodással támogatták a szabadságküzdelmet, élelmet is szállítottak a kuruc hadaknak. Mindezért Rákóczitól szabadalomlevelet kaptak.

6 A szabadságharc bukása után a szatmári béke 5. pontja eredménytelenül követelte a Hármaskerület visszaváltását. 1731-ben a Német Lovagrendtől a Pesti Invalidusok vették zálogba a Jászkunságot.

7 1703-ig a jászkun települések lakosságának jelentős részét a taksás, szabad parasztok alkották. Jogi helyzetük különleges volt. Földesúri hatalom nem állt felettük, kötelezettségeiket szerződés biztosította. Az adózást évi pénzösszeg fizetésével rótták le. E sajátos jogi helyzet viszonylag szabad életlehetőséget biztosított számukra. Az elzálogosítás komoly anyagi terhet rótt a volt szabadokra. A kiváltságokat csak Mária Terézia idején nyerték vissza a jászkunok. 4 ILLYÉS Bálint: I. Kiskunsági krónika (A Fölső-Kiskunság vázlatos története 1745-ig Kunszentmiklós, 1975.) II. „Kedves kis hazánk ..." (Kunszentmiklós a redemptiótól századunkig Ksztm. 1978.) 5 KELE József: A jász-kunság megváltása (Bp. 1904.190—191. p.) 0 Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kunszentmiklósl Levéltára: Kunszentmiklós mezőváros tanácsának iratai Jegyzőköny I. 502. 7 KELE: I. m. (102. p.)