Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században
1745. május 6-án adta ki a királynő a redemptióról szóló privilegiális oklevelet. Az 1745. nov. 22-én tartott jászkunsági gyűlés becslése alapján Kunszent mik! ós 12 900 Ft fizetésére köteleztetett, a hozzátartozó praediumokkal együtt 38 566, 40 Ft-tal járult a váltságdíjhoz, a nádornak fizetendő összeghez pedig 668 Ft-tal, 8 továbbá vállalta 50 katona kiállítását, lóval, mundérral, fegyverrel való ellátását. 9 A redemptióval a jászkunok a magánföldesúri terhek alól megváltották magukat, közigazgatási önállóságukat megtartották. A redemptió a régi szabadság visszaszerzését jelentette, de nem minden volt szabad paraszt számára. Akik nem tudták földjüket megváltani, a földdel járó kiváltságokat is elveszítették. Ezek az úgynevezett első rendbeli irredemptusok. Azok a redemptusok, akik a későbbiekben adták el birtokukat, az előjogokat még élvezték, de örököseik már' nem élhettek azzal 10 Az önálló közigazgatás a Jászkunságban az 1787—1790 közti időszakban szünetelt, de 1790-ben visszaállították a nádor főkapitányságát és a kerületi közgyűlést is. u 1791-ben Kunszentmiklós a régi érdemekre hivatkozva kérelemmel fordult a királyhoz vásártartás ügyében. 1794-ben ezt a privilégiumot megkapta, s még az évben a mezővárosi kiváltságot is elnyerte. 12 A település XVIII. sz.-i gazdasági életét alapvetően az állattartás határozta meg. A talajviszonyok nem kedveztek a földművelésnek. A dunai árvizek, a szárazság évről évre veszélyeztették a termést. A földterület legnagyobb része még a XVIII. sz. végén is legelő. 1789-ből való vagyonösszeírás szerint 13 : 35 szántóföld : 4862 — régi hold 64 6 rét: 20 290 szőlő : 244 erdő: 58 A szántóföld megművelése háromnyomásos gazdálkodással történt. Erre utal az 1789-es vagyonösszeírás, mely a Kígyós háti szántóföldekről így szól: ,,A11 ezen szakasz szántóföldekből, mellyek egy esztendőbe őszi, 8 KELE: I. m. (140—146. p.) 9 BKML: Ktmszentmiklós mezőváros tanácsának iratai (1734 óta állított katonákról V. 301/m 10 TATAI MOLNÁR Magda: A jászok és kunok története (Szeged, 1937. 64—65. p.) 11 TATAI: I. m. (67. p.) 12 BORS Károly: Kunszentmiklós város történelmi adatai (Ksztm. 1891—92. 53—66. p 13 BKML: Kunszentmiklós V. 301/g Vagyonösszeírás 1986/89. 27 64 57 64
