Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

belül a gazdák 4 %-a, a zsellérek 38 %-a és a ridegek 52 %-a volt teljesen vagyontalan, vagyis sem állata, sem bora, sem mestersége nem volt. Thirring Gusztáv túlzottnak tartotta 1787-ben a zsellérek és napszámosok arányát.

107 Ezt a megállapítását az általa példaként említett 177l-es összeíráson kívül a korábbi adatok is igazolják (6. sz. táblázat). Nem valószínű, hogy 1771 és 1787 között ily mértékben megváltozott volna a gazdák és zsellérek aránya, inkább azt kell feltételeznünk, hogy 1787-ben másokat —feltehetően a saját földbirtokkal nem rendelkező földműveseket, vagyis az árendás földön gazdálkodókat — sorolták a zsellérek közé. Nem tekinthetjük azonban a kecskeméti zselléreket külterületi lakosnak, mert az adókönyvek többnyire feltüntetik a szállásadó gazdák nevét is, pl. X Y-„nál", „udvarában", „házában" megjegyzéssel. Lehetséges ugyan, hogy a század első felében a belterületi lakás feltüntetése csak a kintlakási tilalom megszegését volt hivatva leplezni, de erre nincs bizonyíték. Ténylegesen állandó külterületi lakosoknak csak a majorbelieket tekinthetjük, ezek többnyire „ridegek", vagyis nőtlenek. Sajnos e téren az adókönyvek nem következetesek, illetve a majorban lakásra csak elvétve utalnak. A II. József-kori népszámlálás alkalmából a külterületi lakosok aránya 5,9 % volt, vagyis a tilalmak ellenére számuk fokozatosan emelkedett a század folyamán. Az 1828-as összeírás szerint Kecskemét lakosainak 5475,68 hold szántó, 611 hold szőlő volt a birtokában. A szántóföldek a Tanács becslése alapján 38 krajcárt, a szőlők 6 forint 36 krajcárt jövedelmeztek holdanként. Ekkor 4374 családfőt és 9281 adózó személyt írtak össze. A családokat 3 kategóriába sorolták : jobbágy, zsellér és hazátlan zsellér. Az adózó családfőknek 10%át alkották az iparosok, kereskedők és honoráciorok. A honoráciorok közé sorolták a szenátorokat, hivatalnokokat, postamestert, tanárokat és tanítókat, ügyvédeket, orvosokat, gyógyszerészeket és a bábákat, azonban az összeírás csak a nem nemeseket foglalta magába, tehát a szenátorok közül nem tartozott a nemesek közé 7, a hivatalnokok közül pedig mindössze 3, 1 adószedő, 1 jegyző és 1 írnok. A 7 szenátornak a tulajdonában volt 146 hold szántó, 8,5 hold rét, 4 hold szőlő, 22 ökör, 16 tehén, 18 borjú, 24 ló, 550 juh, 4 sertés, 5 malom és 7 ház. A hivatalnokok közül az adószedőé volt 60 hold szántó, 4 hold rét, 1,66 hold szőlő, 6 ökör, 6 tehén, 7 borjú, 8 ló, 100 juh és 2 sertés, ezenkívül volt egy malma és egy háza. A nemeseknek csak a számát adta meg az összeírás, ezek szerint 165 nemes család élt Kecskeméten, és adómentes birtokuk 2001 hold szántóból és 223,5 hold rétből állt.

108 A nemesek foglalkozását az összeírás nem tüntette 107 THIEKISG i. m. :i75. 1. 108 H. PÁLFY Ilona: Kecskemét adózó lakossága az 1828. évben. Magyar Statisztikai Szemle 1935. 5. sz. 382—393. I. és 8. táblázat.