Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

fel, valószínűleg nagy részük a honoráciorok közé tartozott. A korabeli kalendárium Kecskemét mezővárosban 13 tanácsbelit, 2 főjegyzőt, 1 aljegyzőt, 1 fő fiskálist (Katona Józsefet), 1 vice fiskálist, a Választott Közönség szószólóját, a rendes orvost, a rendes földmérőt és a seborvost sorolja fel. Kecskeméten lakott a kecskeméti járás néhány megyei tisztviselője is: az esküdtek közül Ferenczi Gergely, az al-adószedő és a katonai biztosok egyike.

109 II. József korában a városnak 5 nagyobb és 4 kisebb kapuja volt a korábbi 4-el szemben. 1828-ban a nagyobb kapukat strázsák őrizték, ilyenek voltak a Budai, Körösi, Csongrádi utcák kijáratánál és déli, délnyugati irányban. A többi, városból kivezető utat sorompóval zárták le, hogy meggátolják a kocsival történő közlekedést. A vázlatos térkép a fontosabb útvonalakat, a strázsák és sorompók elhelyezését mutatja. (1. sz. térkép). A belterületen is voltak beépítetlen területek, pl. a Déllő-tó és környéke. A városnak kőből épült épülete alig volt, a korabeli katonai térképészeti felvétel csak 11 középületet — köztük a városházát — és néhány szétszórt házat említ.

110 A beépítettség azonban az erre alkalmas területen elég sűrű volt, és főleg nádfedeles házakat használtak, ezért is okoztak olyan súlyos károkat a pusztító tűzvészek pl. 1794-ben és 1795-ben. Pest-Pilis és Solt vármegye is kiadta a „Véletlen Gyulladás megelőzését és Oltását eszközlő Rendszabás"-t, ahogy a végén írták „Kecskeméth Várossának Bírái és Tanátsa tűz által szenvedett szörnyű károktul ösztönöztetvén . . ." 111 A legnagyobb károkat az 1819. április 2-i tűzvész okozta, mely a város belső területének jelentős részét elpusztította. Lev éltárunk máig őriz egy köteg iratot, mely ,,A Nótáriusi szobában megpörkölődött iratok" elnevezést viseli, pedig a fontosabb helyiségek ablakait a városházán vastáblákkal védték.

112 Ez a tűzvész végre oda vezetett, hogy komolyabban hozzáláttak a városrendezéshez.

113 A korábbi hasonló intézkedések ugyanis lényegében eredménytelenek maradtak, például a cseréptetők készítésére vonatkozó utasítást sem tartották be, mert még a Magisztrátus tagjainak is nádfedeles háza volt, ezért tartozott járandóságukhoz évenként a nád is.

114 A szabályozások eredményeként csökkentették a beltelkek számát, ház109 Közhaszrrú és mulattató Hazai Nemzeti Kalendáriom . . . 1828. XIV. évf. Pest. é. n. (lapszámozás nélkül). 110 THIRRING i. m. 371.1. 111 BKML IV. 1504. Kecskemét város Tanácsának iratai d) Királyi és vármegyei rendeletek. „Normalia" 3. sorozat. 112 A csomó Kecskemét város Adópénztárának iratai között található. Az iratkezelés hiányosságait mutatja, hogy a benne található iratok az 1795—1805. évből származnak. 113 BKML IV. 1502. Kecskemét város leégett részének telekszabályozására kirendelt Pest megyei Küldöttség jegyzőkönyve és IV. 1505. Kecskemét város Telekszabályozó Bizottságának iratai. 114 BKML. IV. 1501. A Kecskemétre kiküldött Vizsgálóbizottságok iratai. A királyi Vizsgálóbizottság iratai. 2. téka. Kimutatás a tisztviselők és alkalmazottak fizetéséről.