Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

oszlásáról a levéltári adatok

159

, a szenttamási egyházlátogatási okmányok

160 a következő' táblázat szerint tájékoztatnak. A vallás alapján a vidéken általában lehet következtetni a nemzetiségre is : a görögkeletiek azok szerbek, a katolikusok : főleg magyarok. 15. táblázat Év Katolikus Görögkeleti Forrás Év házaspár fő házaspár fő Forrás 1766. 1 5 Conscr. 1766. 1768. 1 5 Conscr. 1768. 1794. 5 19 821 Vis. Can. 1794. 1803. 10 64 784 Vis. Can. 1803. 1810. 12 59 Vis. Can. 1810. 1816. 15 63 Vis. Can. 1816. 1823. 34 Vis. Can. 1823. 1840. 56 257 Vis. Can. 1840. Az 1840. évi okmány — a sok egyéb értékes adat mellett — felemlíti a görögkeleti szerbek templomát, iskoláját, két papját és egy tanítóját. Az érsek által ennek kapcsán kiadott rendelkezésből az is kiderül, hogy Turján volt katolikus temető is, s hogy a magyar tanító neve Szálai János, 30 éves. — Kitűnik az előbbi statisztikából, hogy a magyar katolikusság száma erősen szaporodott, s nyilván az 1848/49-es események folytán csökkent le később a számuk. Túrjai származásúként szerepel az 1807-ben bérmáltak közt : Becsén Koros Mihály 13, Szenttamáson Krekin Teréz 16, Tikkel Pál 10 éves.

161 Zenta A középkori oklevelekben ,,Zintharew"-ként szerepel. Vele szemben, a Tisza bal partján Kis-Zenta nevű falu feküdt. II. Ulászló király 1506-ban emelte szabad királyi városi rangra. Az 1686. és 1697. évi nevezetes csaták színhelye volt. 1702-ben a tiszai határőrvidékhez került, majd 1751-ben a kiváltságos tiszai koronái kerülethez, mégpedig — Becsével és Kanizsával együtt — (mező)városi rangra emelve.

162 A török időktől kezdve Szentának írták a város nevét. 159 KÉL. Conscr. paroch. 1766., 1768. 160 KÉL. Szenttamás. Vis. Can. a jelzett évekről. 161 KÉL. Anyakönyvek, Conf. Óbecse I. 1807., Szenttamás 1807. 162 BOROVSZKY Csanád vm. II. 299. — BOROVSZKY BBVm. I. 273—280.