Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

Az 1766. évi plébániai összeírás — amit a Helytartótanács rendeletére és vármegyei kiküldöttek közreműködésével végeztek — 20 pár katolikust említ Péterrévén; az 1768. évi 25 párt = 80+20 = 100 fővel; az 1778-i már 147 párt, kikből csak a felnőttek (,,gyónóképesek") 500 főt tesznek ki.

135 Az irodalomban a különböző szerzőknél ismétlődik az adat, hogy 1767ben 22 magyar család jött ide, s 1772—-3-ban telepedett le aztán a magyarság legnagyobb része. Föntebb az általános részben idézett másik 1767-es kimutatás 104 katolikus főt említ.

136 Ezt a 22-es számot, a tiszai koronái kerület 1766. évi házi adó és vagyon összeírásából veszik,

137 ahol a nevek is fel vannak sorolva. Ezek tehát már birtokos gazdák voltak, s kívülük mások is lakhattak zsellérsorban a községben. A 22 név a következő: Boldishár János Boldishár Mihály Bunyevácz András Dudás József 5. Fekete György Gombos Tamás Jacob Ács Pál Katona János Katona Mihály 10. Kepkó Albert Kocsis János 15. 20. 22. Kovács Ferenc Körökes Ferenc Lévaj János Mester Sándor Molnár Pál Nagy György Nagy Szegi Lőrinc Sárkezi Gergely Seres János Szreda Mihály Szreda Miklós. Tudjuk, hogy Körökes vagy Kerekes Ferenc valódi családi neve: Balassa, aki Adáról jött át. Feltűnő és a kerület összeírásainak esetleges hiányosságaira, vagy a magyarok gyakori költözésére mutat rá az, hogy 1768-ban (,,Pavao Dudas"-t és „Philipp Rusz"-t nem számítva, bár ez utóbbi német lehetett, s így katolikus) csak 10 magyar gazdát írtak össze :

138 Balass Ferenc Boldishár János Dudás József Jakubacs Pál Kattona János 135 KÉL. Conscr. paroch. 1766., 1768., 1778. 136 BBVm. Évk. 1900., 95—101. — BOBOVSZKY 137 KVL. Rationes 1764—1766. 3584/11. raksz. Filn 413. 138 KVL: uo. és OL: uo. fol: 324—328. Kattona Mihály Kocsis János Mester Sándor Molnár Pál Sztregya Mihály BBVm. I. 142—143. stb. íen: OL. Egykori E 120. 5252. sz. doboz 33. cím. f. 406— 25 Bács-Kiskun megye múltjából П. 385