Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

1771-ben 15 az olyan név, amelyet magyarosan ír a jegyzék, míg a szerbek keresztnevét általában szlávos alakban hozza, a németekét pedig rendszerint latin, ritkábban német alakban.

139 Blasek József Kerekes Mihály Boldisár János Kocsis János Boldisár Mihály Kurucz Pál Gombos Lukács Lévay János Gujás István Szent-Péteri György Katona János Sörös János Katona Mihály Zakar János. Kerekes Ferenc Látjuk tehát, hogy 1766-os nevek újból megjelennek, melyek 1768-ban kimaradtak. Feltűnő különben is, hogy 1766-ban, 1767-ben és 1768-ban mennyire eltérő hivatalos jegyzékek találhatók a levéltárakban. Érdemes még áttekinteni az 1775. évi kerületi összeírásban szereplő 30 magyarul írt nevet is.

140 Berkes Ferenc Blazskó Mátyás Boldizsár János Buri András Ferencz András Gaiga Péter Gombos Ferenc Gombos Lukács Gulyás István Horváth János Jósa János Kecskeméti Pál Kerekes János Kocsis János Lévay Márton Mester Sándor Molnár János Molnár Pál Olai József Parosy János Pecze Ferenc Seres János Szabó Antal Szabó Jakab Szabó József Szent- Péteri György Tott András Tott György Tott Imre Varga István 1768-ban a 23 községi tanácstag közt két magyar szerepelt: Boldizsár János és Katona János.

141 139 KVL. Rationes 1767—1771. 3584/III. raksz. OL: 5253. sz. doboz 34. cím. 168—171. fol. 140 KVL. Rationes 1773—1779. 3584/IV. raksz. OL: 5253. sz. dob. 35. cím. fol. 181—187. 141 OL. Б 25. Iratok, 1768. márc. 25.