Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

13 és Tataházáról Rafai István 10 éves. —A családi név mindkét alkalommal 3—3 személynél volt Sóti, vagyis Soltról való, de nem valószínű, hogy ezek Soltról közvetlenül jöttek ide (a református községekből ritkán jöttek telepesek), hanem még vagy a török idők kezdetén, vagy alatta vándoroltak el onnan.

89 Van azonban 1766. december 31-i keltezéssel a városi tanács által —nyilván az Udvari Kamara rendeletére — készített pontos kimutatás a kanizsai magyar katolikus és a szerb schismatikus házaspárokról az életkor feltüntetésével. A származási hely feltüntetése azonban hiányzik.

90 Martonos Martonos az egyetlen olyan bácskai Tisza melléki helység, amelynek a rég. magyar lakossága átvészelte a 160 éves török megszállást, sajnos az 1686i évi felszabadító háború mégis elnéptelenítette. Martonos a mostani SzegedBecse- Űjvidék-i főútvonaltól is félreesik, annál inkább kiesett az egykori szegedi országút vonalából. Nyilván ennek köszönhette a megmaradását, mert a felvonuló seregek így elkerülték. Van adatunk arra, hogy 1614—1618. években adóztak a magyar kamarának is: mégpedig halakkal.

91 1643. június 14-én megjelentek Pozsonyban Martonos küldöttei ,,a szokott tiszteletdíjakkal" s 20 pozsárhalat, 120 nádas halat, 50 kecsegét, 2 tokot és 5 pár csizmát adtak át az udvari kamarának ; a II. félévre november 3-án ugyanazon sorrendben 20, 100, 50, 2, 5 volt a szám. Az 1726. aug. 18-án kelt számvevőségi igazolás szerint ez az adózás 1688-ig tartott.

92 Tudunk arról, hogy 1617. pünkösd vigíliáján, majd Szent Mihály nap táján éppen a portyázó felvidéki magyar hajdúk dúlták fel, hajtották el lovaikat, ökreiket, vittek el pénzt, ezüstöt, ruhát.

93 Mikor Csongrád megye (ahova ekkor Martonos is tartozott) 1647-ben egyesült Heves- és Külső Szolnok vármegyékkel, akkor Tápéval együtt 8—8 forint megyei adót fizettek. Amikor pedig a vármegye követet küldött 1649-ben az országgyűlésre, akkor költségei fejében Martonyosra 15, Tápéra 10, Szentesre 10, Vásárhelyre 25 és Szegedre csak 23 tallér hozzájárulást róttak ki. Ez mutatja, hogy mennyire jelentős község volt még akkor Martonos.

94 Tudunk arról, hogy éppen az 1649-es vármegyei jegyzékben Tápéval együtt Martonos is a megmaradt magyar falvak közt szerepel.

95 89 KÉL. Anyakönyvek, Conf. Magyarkanizsa I. 1797, 1807. 90 OL. E 160. II. CBomag, Bács vm., p. 121—155. 91 BEIZNEB 1900. IV. 171—172.; I. 148. 92 OL. E 156. Fasc. 24. Nr. 57. Filmtár 2250. sz. doboz. 93 REIZNER 1900. IV. 171—173., 1. 134—135. 94 REIZNER 1900.1. 150. — Századok, 1892. (XXVI.) évf. 222. 95 Századok, 1892. (XXVI.) évf. 224. — BBVm. Évk. 1896. 53.