Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

13 és Tataházáról Rafai István 10 éves. —A családi név mindkét alkalom­mal 3—3 személynél volt Sóti, vagyis Soltról való, de nem valószínű, hogy ezek Soltról közvetlenül jöttek ide (a református községekből ritkán jöttek telepesek), hanem még vagy a török idők kezdetén, vagy alatta vándoroltak el onnan. 89 Van azonban 1766. december 31-i keltezéssel a városi tanács által —nyil­ván az Udvari Kamara rendeletére — készített pontos kimutatás a kanizsai magyar katolikus és a szerb schismatikus házaspárokról az életkor feltünte­tésével. A származási hely feltüntetése azonban hiányzik. 90 Martonos Martonos az egyetlen olyan bácskai Tisza melléki helység, amelynek a rég. magyar lakossága átvészelte a 160 éves török megszállást, sajnos az 1686i évi felszabadító háború mégis elnéptelenítette. Martonos a mostani Szeged­Becse- Űjvidék-i főútvonaltól is félreesik, annál inkább kiesett az egykori szegedi országút vonalából. Nyilván ennek köszönhette a megmaradását, mert a felvonuló seregek így elkerülték. Van adatunk arra, hogy 1614—1618. években adóztak a magyar kamarának is: mégpedig halakkal. 91 1643. június 14-én megjelentek Pozsonyban Martonos küldöttei ,,a szokott tiszteletdíjak­kal" s 20 pozsárhalat, 120 nádas halat, 50 kecsegét, 2 tokot és 5 pár csizmát adtak át az udvari kamarának ; a II. félévre november 3-án ugyanazon sor­rendben 20, 100, 50, 2, 5 volt a szám. Az 1726. aug. 18-án kelt számvevőségi igazolás szerint ez az adózás 1688-ig tartott. 92 Tudunk arról, hogy 1617. pünkösd vigíliáján, majd Szent Mihály nap táján éppen a portyázó felvidéki magyar hajdúk dúlták fel, hajtották el lovaikat, ökreiket, vittek el pénzt, ezüstöt, ruhát. 93 Mikor Csongrád megye (ahova ekkor Martonos is tartozott) 1647-ben egyesült Heves- és Külső Szolnok vármegyékkel, akkor Tápéval együtt 8—8 forint megyei adót fizettek. Amikor pedig a vármegye követet küldött 1649-ben az országgyűlésre, akkor költségei fejében Martonyosra 15, Tápéra 10, Szentesre 10, Vásárhelyre 25 és Szegedre csak 23 tallér hozzájá­rulást róttak ki. Ez mutatja, hogy mennyire jelentős község volt még akkor Martonos. 94 Tudunk arról, hogy éppen az 1649-es vármegyei jegyzékben Tá­péval együtt Martonos is a megmaradt magyar falvak közt szerepel. 95 89 KÉL. Anyakönyvek, Conf. Magyarkanizsa I. 1797, 1807. 90 OL. E 160. II. CBomag, Bács vm., p. 121—155. 91 BEIZNEB 1900. IV. 171—172.; I. 148. 92 OL. E 156. Fasc. 24. Nr. 57. Filmtár 2250. sz. doboz. 93 REIZNER 1900. IV. 171—173., 1. 134—135. 94 REIZNER 1900.1. 150. — Századok, 1892. (XXVI.) évf. 222. 95 Századok, 1892. (XXVI.) évf. 224. — BBVm. Évk. 1896. 53.

Next

/
Thumbnails
Contents