Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról

1—5 tized 1—18 tized %-os megoszlás A házak száma 224 806 — A felnőtt férfiak száma 327 1177 alkalmas gazda Ki 7 601 63 alkalmas családtagok 58 209 21,9 alkalmas zsellér 36 130 13,6 alkalmas rideg 4 14 1,5 alkalmas összesen 265 954 100 alkalmatlan gazda 47 169 75,8 alkalmatlan családtagok 9 32 14,5 alkalmatlan zsellér 6 22 9,7 alkalmatlan rideg — — alkalmatlan összesen 62 223 100 katona gazda 8 29 19,5 katona családtagok 23 83 56,1 katona zsellér 6 22 14,6 katona rideg 4 14 1,5 katona összesen : 41 148 100 Az adatok elemzése előtt célszerű azokat más forrásokkal szembesíteni* hisz csak a város 28%-áról vannak megbízható ismereteink, és így a hibaszázalék is szükségszerűen megnőhet. Ehhez legszerencsésebb az 1703-as adólajstromot felhasználni, mivel az esetleges katonai szolgálat, illetve háborús károk miatti felmentések még nem jelentkeztek. Hasonlóképpen nem torzítottak a valós arányokon a katonai események miatt a védettebb helyre menekülők sem. Az 1703-ban nyilvántartásba vett adófizetők száma 1243 volt. Az összeírás alapján tehát feltételezhetjük, hogy valóban 806 körül lehetett a házak száma. A szabadságharc után keletkezett országos összeírásban is Kecskemét az 500—1000 háztartással rendelkező települések között van.

48 Az adókönyvben nem szereplő csoportokat (cigányok, görögök stb) ezúttal mellőzhetjük, mert ezek férfiai kevésbé jöttek számba a katonai szolgálatra. Az 1704-ben felvett pót jegyzék nagyszámú zsellére sem téveszthet meg bennünket, hisz ezek azért „találmány" zsellérek és gazdák, mert nem állandó városi lakosok, és a közbiztonság romlása miatt kényszerültek ismét 48 EPERJESSY, 1971. 33.