Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

Valószínűleg néhány családban szinte örökletes volt a tanácstagság. Az 1662. évi esküdtek és tizedesek közül 27-nek a neve vagy vezetékneve 1689ben is szerepelt az esküdtek között. 1705-ben még ugyanezek vagy leszármazottaik voltak a tanácstagok közül 36-an, tehát az 1689-es 59 felsorolt esküdt 46%-a valószínűleg régi vezető családból származott, és ők vagy utódaik 61%-ban még 1705-ben is odatartoztak. A Tanács üléseit a főbíró hívta össze, és időnként néhány „convocatus" bíró is részt vett az ítélet vagy fontosabb határozat meghozatalában. Az 1690-es években időnként Koháry István földesúr utasítására — melyet Dul Mihály inspector közvetített — ült össze a Tanácstörvényszék, és az ülésen jelen volt Pest, Pilis és Solt vármegye egyik, sőt néha másik szolgabírája is.

77 Ebben az időszakban főbenjáró ügyben is ítélkeztek, de az ítéletet, jóváhagyás végett, fel kellett terjeszteni a ,,

potior" földesúrhoz, Koháry Istvánhoz. A megmaradt jegyzőkönyvek legnagyobb része a ,,Fogott Bírák Törvényszékének" ítéleteit tartalmazza.

78 A fogott bírák, másként „convocatus arbiter bírák" vagy „convocatus arbitorok" bírósága 1598-tól működött Kecskeméten. Hornyik szerint elsősorban az országos vásárok alkalmából összehívott személyek ítélkeztek az eléjük terjesztett ügyekben.

79 A korábbi városkönyv az 1656 és 1665 közötti évekből a Törvényszéknek 28 ülését jegyezte fel. Ezek közül egyetlenegy alkalommal, 1659. július 10-én nem részletezték a bíróság összetételét, ugyanis ez az egyetlen, általuk kimondott halálos ítélet szerepel a kötetben. Ekkor ugyanis házmegásásért kerékbetörés helyett akasztófára ítéltek egy rablót: „ . . . noha az ház megásásért országunk törvénye szerint megtöretvén, kerékre tételt érdemlene, de romlott hazánknak állapatját meggondolván, köttessék fel az akasztófára, vegye gonosz életének jutalmát . . Z'

80 A további 27 ülést az összetételük alapján három típusba sorolhatjuk: 1. A fogott bírák együtt ítélkeztek a kecskeméti Tanáccsal három alka77 BKML Városkönyv 1690—1699. évi kötet. A szolgabíró neve a kecskeméti adózók között is szerepelt, sőt korábban főbíró is volt. Neve a főbíró után, a többi esküdt elé van beírva. Időnként egy másik Pest megyei szolgabíró is részt vett az üléseken. 78 Kecskemét város Tanácsának városkönyvei közül tulajdonképpen két kötet maradt meg. Az egyik az eredeti városkönyv, melyet Ferenezy Móric, Kecskemét város levéltárának első rendezője, később levéltárosa 1828-ban mutatőzott. 1690 és 1699 közötti bejegyzéseket tartalmaz, valószínűleg azért maradt meg, mert túlnyomórészt bíráskodási feljegyzéseket találunk benne, ezért valószínűleg bíráskodási jegyzőkönyvként kezelték. A másik a már többször idézett jegyzőkönyv másolat, melyet dr. Szilády Károly készített. Mivel utolsó oldalait már Garzó József írta, arra következtethetünk, hogy Szilády Károly levéltári működésének utolsó évében, 1912-ben készült. HORNYIK (i. m. II. köt. 153—157.1.) a fogott bírák 1641 és 1643 közötti ítéleteiből is idéz néhányat, ezek szerinte az 1640—1643 közötti számviteli ( ?) könyvbe voltak beírva. 79 HORNYIK i. m. II. köt. 152—160. 1. Másként Három Város Törvényszékének is nevezi. Működésére az első példát 1598-ból idézi (u. o. 92.1.), a tanácsi jegyzőkönyv alapján. Az idézett részlet szerint 9 kecskeméti (köztük a főbíró) és „Körösi Bírák Uraimék" ítélkeztek „ ... az Váras Akarattyából és Tanáccsából." 80 BKML Jegyzőkönyv másolat 16.1.