Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

lommal. Ilyenkor a kecskemétiek és más helységekbe valók közös ügyei voltak napirenden, és a fogott bírák a környező helységekből jöttek. 2. Fontosabb ügyekben a fogott bírákat távolabbi helységekből toborozták, erre négy alkalommal került sor. Az első esetben kecskeméti lakos idegenben bekövetkezett halálos végű balesetét, a második esetben nemes emberek közötti hagyatéki vitát tárgyaltak. Kecskemétiek és körösiek közötti per volt a tárgya a harmadik ilyen jellegű ülésnek, és főbenjáró vádat (szodómia) vizsgáltak ki a negyedik alkalommal. 3. A legtöbbször négy helységből származtak a bírák : Kőrösről, Ceglédről, Szentkirályról (ma: Lászlófalva) és Szentlőrincről (ma: Nyárlőrinc), esetleg a fentieken kívül még más helységekből valók (1—3 fő) is jelen voltak, vagy 1—2 hiányzott közülük.

81 Ilyenkor egy-egy, több napig is eltartó ülésszakon több ügyet tárgyaltak, és legtöbbször anyagi természetű döntéseket hoztak. A bírák közül néhányan többször is szerepeltek mint convocatusok, tehát lehet, hogy a környező helységekből meghatározott személyeket hívtak meg.

82 A feljegyzések szerint üléseik nem kapcsolódtak az országos vásárokhoz, erre csak akkor következtethetünk, amikor távolabbi helységekből érkeztek a bírák.

83 Az esetek döntő többségében a szomszéd helységek képviselőit és egy-egy a városban tartózkodó idegent hívtak össze, amikor a szükség úgy kívánta. Az 1690—1699-es jegyzőkönyv szerint a Convocatus Bíróság felállítását Koháry István 1687. július 7-én rendelte el.

84 Ekkor is különböző helységekből származó személyekből állt, de összetételét nem Kecskemét város Tanácsa, hanem a földesúr parancsa határozta meg, és időnként ezt is az ő utasítására hívták össze. Ekkor már főbenjáró ügyekben a kecskeméti Tanács ítélkezett, és az Összehívott Bíróság csak a Kecskemét várost, illetve tanácsnokait érintő ügyekben döntött. 1691. április 6-án volt a Bíróság revíziója, ekkor Kőrösről a törvénybírót és 1 személyt, Ceglédről 1 tanácsbelit és egy másik személyt, Szentkirályról, Szentlőrincről és Kecskemétről 2—2, 81 A kiküldő helységek szerint: Kőrösről érkeztek 23-szor, Ceglédről 23-szor, Szentkirályról 19-szer, Szentlőrincről 17-szer. Szabadszállásról és Rimaszombatról 4-szer, Kunszentmiklósról és Szegedről 3-szor; Izsákról, Halasról és Gyöngyösről 2-szer ; Debrecenből, Fülekről és Ráckevéről 1 -szer, közelebbi helységnév megjelölése nélkül Heves, illetve Tolna megyéből 1-szer. 82 Kőrösről összesen 20 személy szerepelt, közülük ketten 6-szor, ketten 5-ször. Ceglédről a 24 személy közül az egyik 5-ször. A 11 szentkirályi közül egy 7-szer, egy 0-szorés egy 5-ször. Szentlőrincről pedig az öt közül az egyik 11-szer, a másik 9-szer vett részt az üléseken. 83 A feljegyzések szerint a legtöbbször júniusban és augusztusban ültek össze (4—4), januárban, márciusban, áprilisban és novemberben 3—3 ülésük volt. Egy alkalommal decemberben megjegyezték, hogy a Szt. Katalin napi vásár alkalmából gyűltek össze. 84 BKML Városkönyv 1690—1699. évi kötet 1690—1693 és 1696—1697-es évekből tartalmazza a convocatus arbiter bírák ítéleteit. Valószínűleg a háborús évek alatt a fogott bírák nem ítélkeztek, ezért kellett a bíróságot újra felállítani.