Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

A fentebb vázolt gazdasági viszonyok meghatározták a lakosság társadalmi összetételét is. A termelési eszközökhöz való viszonyuk alapján a népesség három nagy társadalmi rétegre különült el: az állattenyésztő-tőzsérkedőpusztabérlő záhingazdák csoportjára; az agrár—ipari—értelmiségi középrétegekre (közép- és kisbirtokos parasztok, kézműves mesterek, malomtulajdonosok, fuvarosok, szatócsok, boltosok, literátusok: jegyzők, deákok, iskolamesterek, papok) ; és az anyagi javakkal egyáltalán nem, vagy csupán korlátozott mértékben rendelkező bérmunkásokra (szolgák, pásztorok, kézműveslegények, inasok, segédek, cselédek, napszámosok, hajcsárok, csőszök, éjjeliőrök, hazátlan zsellérek). Miként az anyagi javak zömét, úgy a városi közhatalom irányítását is a legmódosabb záhingazdaréteg sajátította ki magának, kizárva belőle a középrétegeket és a bérmunkások népes csoportját. Tehát tényleges gazdasági fejlettségének megfelelően a hódoltsági mezőváros népessége sajátos prekapitalista osztálytársadalmat alkotott, melynek vezető rétegét a kapitalizálódó kereskedő-agrártőkés réteg képezte. Jellemző sajátosság a két ellentétes társadalmi pólus, a kizsákmányoló záhingazdák és a kizsákmányolt bérmunkások között elhelyezkedő középrétegek viszonylag magas számaránya, mely a mezőváros előnyös gazdasági — megélhetési lehetőségeivel függött össze. Kecskemét népességének kultúrája elsősorban a módos cívistársadalom szellemi szükségleteit elégítette ki. Különösen fontos szerepe volt az iskoláztatásnak, hiszen a fellendülő árutermelés és árukereskedelem érdekei alapés középfokú műveltséggel rendelkező mezővárosi polgárok képzését tették szükségessé, akik ily formán jól megállhatták helyüket a belső, hazai és külső, nyugati piacokon is. A reformáció terjedésével Ráckeve, Szeged, Nagykőrös és Cegléd mellett Kecskemét lett a Duna—Tisza közi protestáns vallási, iskoláztatási és irodalmi viszonyok egyik központjává. Különösen fontos volt a középfokú református tanintézet működése, melyhez hasonló csak Ráckevén volt, valamint a zsoltárfordító Végh Mihály költői tevékenysége, aki kitűnő műfordításával beírta nevét a magyar irodalom és művelődéstörténet legfényesebb hódoltsági lapjaira. A kecskeméti török adóösszeírások korlátozott és részleges mértékben lehetővé tették a mezővárosi adózó férfinépesség demográfiai struktúrájának bizonyos fokú elemzését is. Megismerhettük az adózó háztartások serdülő és felnőtt férfinépességét, továbbá a háztartások nagyságát és összetételét. Bizonyos információkhoz jutottunk a születési, házasságkötési, szaporodási-termékenységi, halálozási és népmozgalmi viszonyok területén. A maihoz képest különösen negatív képet mutatott a natalitás (születés), a mortalitás (halálozás), a természetes évi szaporodás, s az adatok meglehetősen kevés házasságkötésre utalnak. A népmozgalom vizsgálatakor erősen 16 Bács-Kiskun megye múltjíból II. 225